Amikor a valóság és a látszat összekeveredik
Meglepően kemény bírálatokat is megfogalmazott éves értékelésében a kormánypártok egyik legfontosabb háttérintézménye, a Professzorok Batthyány Köre, közli a Magyar Nemzet.
Az 1995-ben alapított szervezet értékelését deklaráltan jobboldali, konzervatív értékek mentén végzi, a január közepén kiadott elemzésében mégis igen erős megállapítások találhatók a korrupcióról, valamint a gazdasággal, az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatban is.
A szervezet szerint minden korábbinál jobban összekeveredett az országban a valóság és a látszat, és – mint ahogyan írják – természetesen a látszat uralkodik. Álláspontjuk szerint ez nem használ sem a kormánynak, sem a polgároknak.
Náray-Szabó Gábor, a szervezet elnöke a lapnak elmondta, igen nagy vita előzte meg az értékelés elfogadását, ám végül az 59 fős döntéshozó testületükben 56-an támogatták az elemzés szövegét. „Nálunk létezik egy szigorú szabály, amely azt mondja ki, hogy ha egy javaslatra 10 ellenszavazat érkezik, akkor nem lehet elfogadni” – mondta.
A Professzorok Batthyány Köre szerint „sokakat ingerel”, hogy a kormány él („egyesek szerint alkalmanként vissza is él”) a választóktól kapott felhatalmazásával, jócskán felhasználja erejét és a rendelkezésére álló játékteret. „Döntéseit sokszor felületes helyzetfelmérés alapján, erőből hozza, és a jogos kifogásokat, ha egyáltalán, akkor csak post festa veszi figyelembe.”
A szervezet azt is megjegyzi, hogy az eredmény többnyire elfogadható, azonban szerintük a következetlen jogalkotás nagy terhet ró az Országgyűlésre, a közigazgatásra és a gazdaságra egyaránt, „másrészt borzolja az idegeket”.
„Egyre-másra, többnyire indokoltan szűnnek meg régi intézmények és jönnek létre újak; ez bizonytalanságot szül a közszférában, és a játékszabályok változékonysága a versenyképességünket is rontja” – írják, példaként pedig a Balassi Intézet megszüntetését hozzák fel.
A szervezet szerint az elégedetlen csoportokban egyre erősebb az az érzés, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül jár el. Megemlítik a kormányzati propagandát sugárzó M1-es csatornát is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy „a köz tájékoztatása nem mindig kielégítő, és ezért az emberek a jótékony fejleményeket nem mindig veszik észre.
Az oktatási rendszerre, valamint az egészségügyre is kitérnek, álláspontjuk szerint ugyanis a versenyképességet rontja az iskolarendszer, a felsőoktatás és a szakoktatás hanyatlása, valamint az egészségügyön való takarékoskodás. „Kérdés, hogy azoktól a területektől vontuk-e el a pénzt, amelyektől a legcélszerűbb volt”, írják. A szervezet álláspontja szerint haladéktalanul neki kell látni végre az egészségügy konszolidációjának, és jelentősen növelni kell a ráfordításnak a GDP-hez viszonyított arányát.
