Amíg kevés ember volt, nem ölte meg őket
A korábbi elméletekkel ellentétben a tébécé talán mégsem állatoktól, hanem az embertől ered. Egy nemzetközi kutatócsoport 70 ezer évvel ezelőtti afrikai csoportoknál találta meg első lehetséges előfordulását.
A felfedezés cáfolja azt a hiedelmet, amely a tuberkulózist állati eredetűnek, és mindössze tízezer évesnek tartja - idézte a BBC hírszolgálata a Nature Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt. Az évente több mint egymillió ember halálát okozó kór evolúciója a kutatók szerint szoros kölcsönhatásban zajlott az emberével.
Korábbi kutatások arra jutottak, hogy az emberi tbc a tízezer évvel ezelőtti újkőkori népességrobbanás idejéből származik, amikor a földművelés elterjedésével növekedésnek indult az embercsoportok lélekszáma.
A kutatók a tbc-kórokozó 259 törzsének földrajzi és genetikai adatait elemezték, hogy rekonstruálják kialakulása történetét, és mindezt összevetették a Homo sapiens első afrikai leleteivel.
"Azt fedeztük fel, hogy a baktérium és az ember felmenői ugyanonnan, Afrikából származnak, csakhogy a kórokozó 60 ezer évvel idősebb, mint eddig vélték. Alaposan alátámasztott feltevésünkkel megerősítettük, hogy a tbc az emberben alakult ki, és a neolitikus népességrobbanás idején költözött át az állatokra" - jelentette ki Sebastian Gagneux mikrobiológus, a Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet munkatársa, a kutatás egyik résztvevője.
Arra a kérdésre is igyekeztek válaszolni a tudósok, hogyan tudott a kórokozó hatvanezer évet túlélni ilyen kis embercsoporton belül. A tbc szembeötlő, más betegségeknél nem tapasztalt vonása, hogy a fertőzés évekkel az első tünetek megjelenése előtt megtörténhet, azaz a baktérium képes hosszú idő elteltével is működésbe lépni. Ez a lappangási képesség az, ami a tudósuk szerint életben tartotta a kórt az emberi evolúció hajnala óta.
"Ha csak pár embert fertőzhet meg, nincs értelme megölnie őket, hiszen ezzel a saját halálos ítéletét mondaná ki, és az evolúció zsákutcájába küldené magát" - magyarázta Gagneux.
Ahogy azonban a népesség gyors növekedésnek indult, a tbc is aktívabb lett, egyre távolabb terjeszkedett. Tehát a neolitikumi népességrobbanással egyre több lett a baktériumhordozó ember, ezzel párhuzamosan pedig a tbc is sokkal fertőzőbbé vált.
"A kutatás következő lépése az lehet, hogy a genetikai információ segítségével megfejtjük a mechanizmust, amely a lappangás és a működésbe lépés mögött áll" - fűzte hozzá Inaka Comas, a kutatás vezetője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a betegség 1,4 millió ember halálát okozta 2011-ben. Ha a kutatók feltárják, hogyan fejlődött együtt a tbc és az emberiség, talán megtalálják a visszaszorításának módját.
