Amerika, a végletek országa

A biztonság ára: több pénz a rabok ellátására

Azt mondják, egy társadalom leginkább a börtönein keresztül ismerhető meg. Amerika börtönlakói hű keresztmetszetét adják a szabad, ámde a társadalom peremén élő népességnek.

A rabok nagy többségének meglehetősen gyenge egészségi állapota a kisebbségi hovatartozás bélyegét viseli: a szegénység kedvez a tbc, a HIV, a hepatitis B és C vírus terjedésének, és melegágya a mentálhigiénés betegségeknek. A börtönlakók többségét olyanok teszik ki, akik szabadlábon, biztosítás híján nem részesültek semmiféle egészségügyi alapellátásban. Gyakran előfordul, hogy valaki a börtönben, betegsége végső stádiumában, illetve az azzal kapcsolatos komplikációk miatt jut el először orvoshoz, például májzsugorral vagy cukorbajjal, de ugyanez igaz a HIV-, a hepatitis B- és C-fertőzöttekre, az idült alkoholistákra vagy a kábítószerfüggőkre is.

A közbörtönök zsúfoltsága és a büntetés-végrehajtásra szánt szűkös költségvetés miatt gomba módra szaporodnak a magánbörtönök. Az ezredfordulóra körülbelül 140 ilyen intézmény létesült Amerikában. A legtöbb magánbörtönt azonban nem ellenőrzi kellő szigorral a szövetségi börtönfelügyelet, és mivel működésüket nem szabályozza egyértelműen törvény, jelentős hányaduk a minimális biztonsági és egészségügyi előírásoknak sem felel meg.