Állam vs. magán: határozott politikai döntésre lenne szükség

Ha visszatekintünk a tavalyi évre, milyen tendencia rajzolódik ki, hogyan alakult az állami és a magánegészségügy viszonya? Szakértők, közgazdászok is hangsúlyozták az elmúlt évben, hogy az állam érezhetően a magánegészségügy felé terelné a betegeket. Hogyan alakul most a két ágazat viszonya, mennyire érezhető a hangsúlyeltolódás?

A helyzet változatlan, és ahhoz, hogy valamiféle elmozdulás történjen, határozott politikai döntésre lenne szükség, amely rendezi a magán és állami rendszer viszonyát, átjárhatóságát, vagy annak hiányát. Jelenleg inkább egy spontán folyamat zajlik. Az egyértelműen kirajzolódik a kutatásokból, hogy az állami egészségüggyel egyre elégedetlenebbek az emberek: úgy érzékelik, hogy szűkül a hozzáférés, nőnek a várólisták. Ennek következtében áramlanak a betegek a magánegészségügybe, de ez a folyamat az életszínvonal-csökkenés miatt meglehetősen korlátozott, a bérek reálértékének csökkenése miatt érzékelhető a kereslet-visszafogás. A helyzet legnagyobb veszélye, hogy egyre több ember maradhat ellátatlanul: az állami ellátórendszerbe nem, vagy nem időben kerül be, magánúton viszont nem tudja megfizetni a kezelési költségeket.

Milyen jellegű politikai-jogalkotói döntésekre, intézkedésekre lenne szükség, hogy ez a helyzet rendeződjön, és javuljon a betegek ellátottsága?

Több lehetséges megoldás is van: vagy beszáll az állami biztosítás a magánellátás finanszírozásába – ezt nem tartom valószínűnek –, vagy élesen elválik egymástól a kettő, és meghatározásra kerül az állami minimumcsomag. Az ideális a kettő kombinációja lenne. A döntéshozatalt sürgeti, hogy jelenlegi formájában a rendszer a spontán romlás állapotában van. Ebben a zavaros helyzetben a szolgáltatást igénylő emberek elbizonytalanodnak. Egyre nő az egészségpénztárak, egészségbiztosítások népszerűsége, hiszen az emberek alternatívát keresnek, de a két ágazat tisztázatlan viszonya a társadalom szintjén káros.

Ezek szerint tapasztaltak érdemi növekedést 2023-ban az egészségpénztári szolgáltatások iránti keresletben?

Igen, a piacra kedvezően hatott az elmúlt év, fokozott figyelem irányult az egészségpénztárakra. Ez részben annak köszönhető, hogy az ügyfelek érezhetően tudatosabbá váltak. Hivatalos országos kimutatásaink még nincsenek, de a Prémium Egészségpénztárban megduplázódott tavaly a belépők száma a 2022-es adatokhoz képest. Ezzel párhuzamosan a pénztártagok befizetéseinek száma és összege is meredeken emelkedett, így a befizetések magasan az infláció felett, 26 százalékkel nőttek. A szektor népszerűségét növeli az igénybe vehető adókedvezmény, de a pénztárak folyamatosan dolgoznak rajta, hogy ne csak anyagi szempontból legyen előnyös a tagság, hanem speciális szolgáltatások, biztosítási termékek is elérhetők legyenek a pénztárakon belül.

Jelenleg 150.000 forint a visszaigényelhető adókedvezmény felső határa, sokan azonban ennek az emelését szorgalmazzák. Mennyire valószínű, hogy belátható időn belül emelkedik ez az összeg?

Fontos tisztázni, hogy ez az adókedvezmény az egészség- és nyugdíjcélú megtakarításokra összevontan vonatkozik. Az összeg régóta változatlan: 10 évvel ezelőtt még nem merítette ki egy teljes család egészségügyi kiadásainak összessége, a mostani helyzetben azonban ez teljesen életszerű, ezért időszerű lenne az emelés. Folyamatos párbeszéd zajlik erről, a pénztárak lobbiznak ennek érdekében, viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben nem ezen van a fókusz. A munkáltatókat azonban érdemes lenne újraintegrálni a piacra: 2010 körül még a cafeteria-rendszereken belül jelentős támogatottsága volt az egészségpénztáraknak, a szektor bevételeinek több, mint 80 százaléka innen származott. Ez az arányszám jelenleg 15 százalék körül mozog. Már önmagában az is jelentős teljesítmény, hogy az egészségpénztárak az egyéni befizetéseknek köszönhetően túlélték a piac nagy részének elvesztését, azonban továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a munkáltatók vállaljanak részt az egészségpénztári befizetésekből, mert ennek eltűnésével éppen azok záródnak ki a szolgáltatásból, akik leginkább rászorulnának: az alacsonyabb keresetű, vidéki családok, akiknek nincsenek megtakarításaik, amit egészségügyi előtakarékosságra fordíthatnának.

A teljes interjút a Portfolio közli.