Még mindig félünk és halogatunk
Csak minden ötödik magyar jár rendszeresen egészségügyi szűrővizsgálatokra. Az elmúlt két évben legtöbben vér- és laborvizsgálaton, tüdőszűrésen és fogászati ellenőrzésen vettek részt. A nők általában jóval gyakoribb látogatói a szűrővizsgálatoknak, mint a férfiak. A felvilágosítás fontosságát bizonyítja, hogy például nőgyógyászati rákszűrésen a magyar nők kétharmada vett részt az elmúlt két évben – derült ki az NN Biztosító kutatásából. Az adatok egy új egészségtudatossági szakadékra is rámutatnak a magyar társadalomban.
A szűrővizsgálatok jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy az EU átlagához viszonyítva hazánkban kétszer akkora az olyan halálozások száma, amelyek a probléma időben történő észlelésével elkerülhetőek lettek volna. Az NN kutatása* szerint a 20-64 éves korosztálynál tízből hat ember szerint fontosak a szűrővizsgálatok az egészségmegőrzéshez, mégis tízből csak ketten járnak rendszeresen szűrésekre. 45% ritkán veszi igénybe a szűrővizsgálatokat, 10% pedig egyenesen azt állította, hogy egyáltalán nem volt szűrővizsgálaton az elmúlt két évben.
Vagyis az aktív korú lakosság túlnyomó része hanyagolja az egészségmegóvásnak ezt a fontos eszközét. Érdekes, hogy a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a szűréseket a megelőzésben (65%), mint a férfiak (51%), vagyis ebben sokkal tudatosabbak. Ugyanakkor európai szintű összehasonlításban még a magyar nők aktivitása is alacsonynak számít, és a tendencia romlik: mind az emlő-, mind a méhnyakrák-szűrések száma csökkent 2018 óta, és folyamatosan az EU-s átlag alatt van.
Ezek a legnépszerűbb szűrővizsgálatok
A kutatásból kiderült, hogy a legnépszerűbb szűrővizsgálatok toplistáját a vér- és laborvizsgálat (72% vette igénybe az elmúlt két évben), a tüdőszűrés (49%) és a fogászati ellenőrzés (46%) vezeti. A nők körében kiemelkedően magas volt a nőgyógyászati rákszűrésen (63%) résztvevők aránya, ami az elmúlt évtizedek felvilágosító kampányának is köszönhető. Aggasztó ellenben, hogy a legtöbb halálozásért felelős kockázat, a szív és érrendszeri megbetegedés megelőzése érdekében csak alig minden ötödik magyar ment el szűrővizsgálatra az elmúlt két évben. Még ennél is alacsonyabb a bőrgyógyászati szűrésen részt vevők aránya (16%).
Az alábbiak közül mely szűrővizsgálaton vett részt az elmúlt 2 évben? (20-64 évesek)
Egészségtudatossági szakadék a magyar társadalomban
A válaszokból az is kitűnik, hogy a megelőzéssel kapcsolatos tudatosság kéz a kézben jár a pénzügyi tudatossággal. Azok, akik az egészségpénztár vagy az egészségbiztosítások előnyeit kiaknázva fizetik a magánegészségügyi szolgáltatásokat, jóval nagyobb arányban (70, illetve 59%-ban) gondolják fontosnak az egészségmegőrzéshez a szűréseket, mint azok, akik kizárólag az állami rendszerre támaszkodnak (50%). Ennek megfelelően jóval gyakrabban is járnak el szűrővizsgálatokra, mint a kizárólag állami egészségügyi szolgáltatásokat használók.
„Egyre inkább azt látjuk, hogy a magyar társadalom kettészakad egészségtudatosság szempontjából: az, aki tud és hajlandó áldozni a magánegészségügyi ellátásokra vagy úgy, hogy közvetlenül fizeti annak költségeit, vagy kihasználja az egészségpénztári tagság, vagy az egészségbiztosítások előnyeit, jóval tudatosabb az egészségmegóvás, azon belül a szűrővizsgálatokra járás tekintetében. Ellenben azok, akik kizárólag az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait veszik igénybe, hajlamosak elhanyagolni a megelőzést”– mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Az alábbiak közül mely szűrővizsgálatokon vett részt az elmúlt 2 évben? (20-64 évesek)
