Alkotmánybíróság elé kerül az egészségpénztári törvény

A köztársasági elnök aláírta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amelyet február 11-én másodjára is elfogadott a parlament. Sólyom László még decemberben úgy nyilatkozott, azért nem küldte a jogszabályt az Alkotmánybírósághoz, mert az nem alkotmányellenes. A néhány módosítással újraelfogadott törvény megszületése után  jelezte, hogy decemberben megfogalmazott kifogásai közül jónéhány továbbra is fennáll, azonban az alkotmány szerint másodjára köteles volt a törvényt aláírni és kihirdetni. Reményei szerint a pénztárak valódi működésének megkezdéséig figyelembe veszik majd véleményét.

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke kérdésünkre közölte: azzal számolnak, hogy a hétfőn kihirdetett jogszabályhoz a magánszemély beadványa mellett több indítvány is érkezhet. Ez információink szerint hamarosan megtörténik, korábban ugyanis a Magyar Demokrata Fórum bejelentette: mindenképpen az Alkotmánybírósághoz fordulnak, kérve a törvény alaptörvényellenességének megállapítását. Dr. Csáky András MDF-es országgyűlési képviselő érdeklődésünkre megerősítette: szerdán nyújtják be indítványukat.

Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyik korábbi főigazgatója a Reggeli sokktalanító című, nemrégiben megrendezett konferencián jelezte, hogy "mindenképpen lesz beadvány". Mint elmondta, találtak egy olyan, az 1920-as évekből származó nemzetközi egyezményt, amely ma is él, s amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél (ILO) lehet felmondani - ezt követően egy év múlva veszíti hatályát. Erre hivatkozott még a törvény aláírása előtt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal is abban a  Sólyom Lászlóhoz írott levélben, amelyben arra kérték a köztársasági elnököt, hogy másodjára se írja alá a jogszabályt. Mint levelükben írják: "A 2008. február 11-én másodszor is megszavazott törvény ütközik az 1928. évi XXXII. törvény rendelkezéseivel, különösen a 6. cikkben foglaltakkal:
A nemzetközi egyezményben foglalt előírással szemben, amely a magyar jogrend része is, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény üzleti haszonelvű részvénytársaságokra bízza a társadalmi egészségbiztosítást.
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény alapvetően sérti az idézett törvényhelyet, amikor törvényben biztosítja az üzleti érdek, profit szerzés megjelenését a részvénytársasági formában működtetett egészségbiztosítási pénztárakkal évi 2 százalék osztalékkal."

Arra a kérdésünkre, mikor kerülhetnek az indítványok az Alkotmánybíróság napirendjére, Sereg András a sajtófőnök azt mondta: először indítványelemzők vizsgálják meg, hogy a beadvány megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ellenőrzik, hogy a beadványt tevő pontosan megjelölte-e a kifogásolt rendelkezést, miként azt is, hogy ez a passzus álláspontja szerint az alkotmánynak melyik rendelkezésébe ütközik. Az, hogy ki fordult a testülethez, a sajtófőnök szerint nem  publikus. Több indítvány esetén mindenesetre azt is megvizsgálják, lehet-e az ügyeket egyesíteni. Több hétig tartó munkát követően készül tehát egy munkaanyag, és csak ez után szignálja ki "az ügyet" Bihari Mihály, a testület elnöke.

Köbli Anikó

Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke beadványával foglalkozott kedden Brüsszelben az Európai Parlament petíciós bizottsága.Mint Dobolyi Alexandra (MSZP) EP-képviselő közleményéből kiderül, bár az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a "magyar kormány mind ez idáig teljesítette kötelezettségeit az ... egyeztetés terén," Cser Ágnes az ülésen nem tartotta elfogadhatónak a bizottság válaszát, mert szerinte a 2007 júliusában beadott kiegészítő dokumentumokban foglaltakra nem kapott feleletet.
Az új körülmény miatt a petíció ügyét az EP-bizottsága nyitva tartja, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy folytasson kiegészítő vizsgálatot.