Alapvető Covid-adatokkal sem rendelkezett az OKFŐ?

A 444.hu-n részletes beszámoló olvasható arról a közérdekű adatigénylési perről, amelyben a bíróság tanúként hallgatta ki Takács Pétert, az Országos Kórházi Főigazgatóság akkori vezető-helyettesét, jelenleg az egészségügyért felelős államtitkárt.

Az első közérdekű adatigénylés során addig húzták a válaszadást, amíg lehetett, majd másfél hónap után azt írták „az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt”.

Ott persze semmi sem volt fent abból, amit a lap kért, hiszen a kórházi helyzetről mindvégig csak annyit lehetett tudni, hány covidost ápolnak éppen, és mennyien vannak lélegeztetőn. Az intenzív osztályon ápoltak száma, vagy hogy mit értenek egyáltalán lélegeztetés alatt, pláne, hogy milyen ezeknek a betegeknek a túlélési aránya, és hogyan teljesítenek a különböző kórházak - ezekről fogalmunk sem lehetett.

Megdöbbentő, de nagyrészt nekik sem volt.

Az OKFŐ először még a bíróságra benyújtott ellenkérelmében is azt állította, hogy a  kért adatok egy része fent van a kormányzati oldalon, ami továbbra sem volt igaz. A többiről azt írták, nincs meg nekik.

A perfelvételi tárgyaláson már azt mondták, egyáltalán nem rendelkeznek az általunk kért adatokkal, nem is dolguk ilyeneket gyűjteni. Takács végül a meghallgatásán elismerte, hogy egy része megvolt, de a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, azóta akár törölhették is őket. (A bírósági ítélet szerint „megengedhetetlen mértékű jogalkalmazási bizonytalanságot takar”, hogy a hivatal még abban sem volt egyértelmű és következetes, rendelkezik-e az adatokkal.)

Az egészségügy egyik csúcsvezetője tehát három járványhullám és 30 ezer halott után azt mondta: szerinte már nincs meg, mikor, mennyi covidos beteget ápoltak intenzív osztályon.Valójában megvolt, hiszen ezt azóta ki is tudták adni. A bíróság szerint nyilvánosságra kell hozniuk a nem intenzív osztályon ápolt covidosok számát is, de az OKFŐ erről továbbra is azt állítja, nincs meg.

A főigazgató-helyettes azt is hosszan magyarázta a bírónak, miért nem tudják, hogy a kórházban ápolt covidosok milyen arányban haltak meg. Állítása szerint ilyen számokat nem is gyűjtöttek a kórházaktól, csak arra voltak kíváncsiak, mennyien fekszenek bent épp összesen, mert az alapján osztották szét a betegeket.

(...)

Intenzív terápiás szakorvosok sokszor elmondták, mennyire fontos lenne ismerni a kórházi adatokat, mert abból lehetne tanulni, fejleszteni az ellátást. Még az Orvosi Kamara vezetői is csak ismerős kollégáktól tájékozódhattak, fű alatt gyűjtve a tapasztalatokat. Konkrét számokról, akár csak saját munkahelyükről nem nyilatkozhattak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium külön felhívást adott ki arról, nehogy az intenzív terápiás orvosok a kormányon kívül bárkinek is adatot szolgáltassanak. A Kásler Miklós miniszter által kiadott kommunikációs rend pedig világossá tette, hogy még közérdekű adatigénylés esetén sem szabad kiadni térségi vagy kórházankénti covid-adatokat.

Az intenzíves betegek túlélési esélyét nagyban befolyásolja, mennyi speciálisan képzett szakápoló dolgozik az osztályon. Sokkal jobb, ha egy ápolóra csak 1-2 beteg jut, mintha 6-8, ami az Orvosi Kamara egyik vezetője szerint is bőven előfordult. Nem véletlenül mondták szakértők, hogy nem ágyból vagy lélegeztetőgépből, hanem dolgozóból van kevés, emiatt nincsenek végtelen kapacitásaink.

Takács állítása szerint erről a kulcsfontosságú mutatóról, az ápoló-beteg arányról sem tájékozódtak.Tudták ugyan, mennyi kórházi ágy és dolgozó van a különböző ellátóhelyeken, de ebből nem lehet kiszámolni, hány beteg jut egy-egy ápolóra. Szerinte ezt olyan sok speciális körülmény befolyásolja, hogy nincs is értelme országosan ilyen adatokat gyűjteni.