Alapjogi aggályok a szülészeti ultrahang szűrővizsgálatok körül
Az alapvető jogok biztosa szerint a jogbiztonságot sérti, alapjogi aggályokhoz vezet, hogy nem egyértelmű a várandósgondozáskor elvégzett ultrahang szűrővizsgálatokra, a fejlődési rendellenességek kiszűrésére vonatkozó szakmai szabályozás alkalmazása, ennek nyomán pedig a szakfelügyeleti hatósági ellenőrzés mércéje sem. Székely László ezért a szaktárcától kérte a hiányzó szakmai irányelv mielőbbi kiadásának elősegítését, illetve azt, hogy addig is egységesen a meglévő szakmai ajánlásokat alkalmazzák
Egy család fordult a várandósgondozással összefüggő panaszbeadványával a biztoshoz, azt sérelmezve, hogy az egészségügyi intézmény szülész-nőgyógyász orvosának a mulasztása miatt a kislányuk súlyos genetikai rendellenességgel született. Alapjogi és jogállami aggályok miatt az ombudsman átfogó vizsgálatot indított.
Az egészségügyért felelős államtitkár a biztost arról informálta, hogy még nem áll rendelkezésre kötelező szakmai irányelv a szülészeti ultrahang vizsgálatok kivitelezéséről, a professzionális elvárásokról, így a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság által megjelentetett részletes szakmai ajánlás követendő. Az ombudsman vizsgálata feltárta, hogy ez az elvárás az érintett orvosok számára egyáltalán nem egyértelmű.
A panaszban érintett orvos több ponton nem követte a szakmai ajánlásokat, az ellátás szakmai megfelelőségét vizsgáló szakfelügyelő főorvos az ajánlásokat nem kötelező erejű szabályként említette, és az abban foglaltaktól való eltérést nem értékelte mulasztásként. Az ügyet elemző igazságügyi orvos szakértő viszont többek között éppen ezen szakmai ajánlásra és az orvosképzésben használt tankönyvre hivatkozva számos kifogást fogalmazott meg az ultrahangos szűrővizsgálatot végző orvos jogosultságával és az elvégzett vizsgálat dokumentálásával kapcsolatban.
Az ombudsman jelentése mindezek nyomán rendszerszintű problémára, a gyakorlatban tapasztalható kettős mércére hívja fel a figyelmet: az igazságügyi szakértői és a bírói gyakorlat egy jelentősen tágabb szakmai szabályanyag alapján dönt, mint ahogyan az a szakfelügyeleti eljárásban történt. Az azonos ügyet vizsgáló két eljárásban tapasztalható eltérés a biztos szerint azért is aggályos, mert nem szolgálja megfelelően a páciensi jogok védelmét, a hibák hatósági intézkedésekkel történő megszüntetését, és ez az állam jogvédelmi kötelezettségének teljesítése ellen hat.
A biztos jelentésében hangsúlyozta, hogy garanciális jelentősége van annak, milyen módszertan alapján, milyen szakmai kompetenciával rendelkező személy, milyen adatok rögzítésével végezheti el a várandósgondozás ultrahangos vizsgálatait. Ma viszont valószínűsíthető, hogy az ajánlás jogi státusza körüli bizonytalanság kihatással van a benne foglaltak alkalmazásra. Mindez pedig nemcsak a jogbiztonság követelményét sérti, hanem az érintettek önrendelkezéshez, családtervezéshez és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is.
A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, tegyen lépéseket azért, hogy a szakmai irányelv mielőbb megjelenhessen. Addig pedig, amíg az irányelv nem áll rendelkezésre, a szakfelügyelő főorvosok ellenőrizzék a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság szakmai ajánlásainak követését. Az ombudsman felkérte Fővárosi Kormányhivatal vezetőjét, hogy az illetékes népegészségügyi osztály útján tartassa be az egészségügyi szolgáltatóval a szakmai ajánlást mindaddig, amíg a szülészeti ultrahang vizsgálatok kivitelezéséről, a professzionális elvárásokról szóló szakmai irányelv nem áll rendelkezésre.
