Okos új technológia
Aktív élet és jobb életminőség az otthoni oxigénterápia mellett
Az otthoni oxigénterápia új korszaka elhozta a valódi szabadságot a rászorulók részére. A modern, hordozható oxigénkoncentrátorok (portable oxygen concentrator – POC) végleg kiváltják a nehéz, merev oxigénpalackokat. Mivel a környezeti levegőből állítják elő az oxigént, sosem fogynak ki, nem igényelnek újratöltést, ráadásul alacsony súlyúak, akkumulátoros kivitelük révén bárhová szaba¬don magunkkal vihetők. A rendszer előnyeiről Dr. Varga Jánost, a Semmelweis Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának professzorát kérdeztük.
– A hosszú távú oxigénterápiának (long term oxygen therapy – LTOT) ma már az oxigénpalackokon és a helyhez kötött oxigénkoncentrátorokon kívül egyéb lehetőségei is léteznek. Melyek ezek?
– A hordozható oxigénkoncentrátor, a POC az LTOT legújabb technológiás megvalósítására kínál lehetőséget. Használatához – a palackos oxigénellátással és a helyhez kötött oxigénkoncentrátorokkal szemben – a vizsgálatok az egészségi állapotra gyakorolt hatást, a betegpreferenciákat és a költséghatékonysági szempontokat tekintve is legalább hasonló, számos esetben szignifikánsan kedvezőbb kimeneteket, eredményeket kötnek.
– Mikor jelentek meg a hordozható oxigénkoncentrátorok, és mi jellemzi ezeket az eszközöket?
– A hordozható oxigénkoncentrátorok az 1990-es évek vége felé jelentek meg, majd gyorsan terjedni kezdtek. Ezek a készülékek kis méretű, alacsony tömegű, kompakt és mobil egységek. A különböző gyártók és modellek között eltérés lehet a méret, a tömeg, az oxigénáramlási paraméterek és az akkumulátor élettartama tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a készülékek nem teljesen azonosak, hanem műszaki jellemzőikben különbözhetnek egymástól. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hordozható oxigénkoncentrátorok folyamatos vagy pulzusüzemmódban működhetnek. Folyamatos üzemmódban az oxigén állandó áramlási intenzitással jut el a beteghez. Pulzusüzemmódban a készülék a beteg belégzésekor oxigénből álló „bóluszokat” adagol.
– Milyen betegségek esetén segíthet a hordozható oxigénkoncentrátor?
– Az oxigénterápia olyan állapotokban nyújt segítséget, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőfibrózis, szívelégtelenség, súlyos, hosszú ideje fennálló asztma, pulmonális hipertenzió, cisztás fibrózis, illetve légzési problémák, amelyek az elhízással és fennálló alapbetegség kombinációjával függenek össze.
– A legújabb technológiát képviselő, hordozható oxigénkoncentrátorral végzett hosszú távú oxigénterápia milyen előnyökkel jár a betegeknek?
– Legfőbb előny a hordozhatóság, amely szabadabb mozgást tesz lehetővé, akár repülőn utazást is. Hangsúlyozandó, hogy a POC által lehetővé tett mobilitás a beteg életminőségének javulását eredményezi. Az olyan páciensek számára, akik aktív életet élnek, gyakran távol vannak az otthonuktól, és nincs a közelben energiaforrás (áramforrás), a hordozható oxigénkoncentrátor a legjobb választás. Vizsgálatok sora, köztük sok, az elmúlt években publikált is, hasonlította össze a hordozható oxigénkoncentrátorok és az egyéb LTOT-eszközök használatához köthető kimeneteket az egészségre gyakorolt hatás, a használat kényelme, illetve a költséghatékonysági szempontjából. Az LTOT-eszközöket összehasonlító vizsgálatok nem mutatták azt, hogy a POC különböző modalitásai – köztük az oxigénszaturáció, Borg-pontszám vagy 6 perces járásteszt eredménye – jelentősen eltérnének az egyéb LTOT-eszközökétől. Randomizált elrendezésű, többkarú vizsgálat eredményei támasztják alá, hogy COPD esetében a klinikai kimenetek – így az oxigénszaturáció, a sétatávolság és az oxigénhasználati idő – vonatkozásában nincs különbség a palackos oxigén és a hordozható oxigénkoncentrátor használata között. Több szakirodalmi adat rámutat, hogy az oxigénkoncentrátorok és az egyéb LTOT-eszközök (palackos oxigén) összehasonlításából az oxigénkoncentrátorok kerülnek ki kedvezően a betegelégedettségi és költséghatékonysági szempontokat tekintve. A hosszú távú alkalmazást tekintve az oxigénkoncentrátorok költséghatékonyabbak, mint a palackos oxigénnel való ellátás.
– A technológiai újdonságok ára bizonyosan magasabb, továbbá emelkednek a betegek és a biztosító költségei is. A finanszírozók oldaláról nézve milyen költségekkel jár a hordozható oxigénkoncentrátor?
– Friss vizsgálati eredmények is rámutatnak a szabadabb mozgás és mobilitás lehetőségét kínáló LTOT-eszközök szuperioritására. Nemrégiben publikált francia vizsgálati eredmények szerint az innovatív hordozható oxigénkoncentrátorokhoz előnyök köthetők mind a költséghatékonyság, mind a jobb túlélés, mind az egészségügyi ellátás iránti igény vonatkozásában – egyéb LTOT-eszközökkel összehasonlítva (palackos oxigén, folyékony oxigén, nem hordozható oxigénkoncentrátor). Az 1990-es évek elejétől kezdve számos, erőforrásokkal korlátozottan ellátott környezetben/térségben végzett tanulmány rámutatott, hogy az oxigénkoncentrátorok használata költséghatékonyabb a palackokénál, akár 75%-os költségmegtakarítást is lehetővé tesz. Magyarországon jelenleg a havi terápiás költség – amelyet a társadalombiztosító fedez – a palackos oxigénellátás esetén nettó 40–80 ezer forint közötti, cseppfolyós oxigénellátás esetén nettó 34–80 ezer forint, míg stacionárius oxigénkoncentrátor esetében jelenleg nettó 6630 forint.
– A betegek körében mennyire elfogadott az új technológia a korábbi otthoni oxigénegységekkel összehasonlítva?
– A hordozható oxigénpalackkal összehasonlítva a betegek számára több mobilitást kínál a hordozható oxigénkoncentrátor, miközben használata nem társul szorongással, depresszióval – ez derült ki Maniscalo és Moretta vizsgálatából. A vizsgálatba 30 COPD-ben és intersticiális tüdőbetegségben (ILD) szenvedő pácienst bevonva azt elemezték, hogy a hordozható oxigénkoncentrátor, illetve a hordozható oxigénpalack használata miként hat az életminőségre, illetve miként befolyásolja a betegek által megélt szorongás és depresszió szintjét. Minden betegnek lehetősége volt – random sorrendben – mindkét eszköz egy-egy hetes használatára. A két eszköz között nem mutatkozott különbség a betegek oxigénszaturációját és a hatperces sétatávolságot tekintve, miközben jelentős termékpreferenciabeli különbségek adódtak. A páciensek 73,3%-a jobbnak ítélte a hordozható oxigénkoncentrátort, elsősorban a könnyű mozgathatósága és kisebb tömege miatt. Különösen a fiatalabb betegeket zavarta az oxigénpalackok nagyobb tömege. A betegségeket – COPD és ILD – tekintve nem mutatkozott különbség az eszközök megítélésében.
– Magyarországon mennyire elterjedt a hordozható oxigénkoncentrátorok használata?
– A hordozható oxigénkoncentrátorok használatának előnyeire nemzetközi vizsgálati eredmények, elemzések és tapasztalatok egyaránt rámutatnak – mind a túlélés, mind a betegelégedettség, mind pedig a költséghatékonyság vonatkozásában. A beteg mobilizálásával, és a séta, rehabilitáció közbeni oxigénadagolással fékezhető az állapotromlás. Jelenleg azonban Magyarországon a hordozható oxigénkoncentrátorokat nem támogatja a tb. Sajnálatos módon a betegek egy része nem engedheti meg magának egy számára megfelelő POC megvásárlását, a POC teljes árának kifizetését. Így ezeknek a betegeknek mozgásukban és mobilitásukban jelentősen korlátozottan kell élniük, miközben ismert, hogy a mobilitás és a fizikai aktivitás megőrzése a terápia egyik alappillére (lenne).
Az interjú másodközlés. Eredeti megjelenés helye:
Orvostovábbképző Szemle XXXIII. évfolyam, 10. szám (2026. október), 75-76. oldal.
