Akadozó űrsikló program

Májusra tervezték, ám az újabb technikai problémák miatt júliusra halasztották a Discovery űrrepülőgép startját. Mindez azt jelenti, hogy több mint két esztendővel a Columbia katasztrófája után sem „landolhat” űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáson.

Valószínűleg sokak emlékezetében élnek azok a 2003. február elsejei képek, amelyeken az látható, miként ér a Föld légkörébe, majd ég el a Columbia űrrepülőgép. Nem kevésbé drámai emlék a 19 évvel ezelőtt megsemmisült Challenger tragédiája. Az űrrepülőgép a felszállás után 73 másodperccel, 12 kilométeres magasságban robbant fel – egy tömítőgyűrű hibája miatt. Az űrhajózás eddig tizennyolc asztronauta

életét követelte,

ebből tizennégyen űrsiklóbalesetekben haltak meg. (További hat űrhajós a földön, gyakorlatozás közben vesztette életét.) Az amerikai űrhivatal, a NASA éppen a tizennégy elhunyt miatt döntötte el két éve, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti az űrrepülőgépek indítását, s csak akkor indulhat újra űrsikló, ha minden technikai problémát megoldottak, és a mérnökök biztonságosnak ítélik a kilövést.