Agyi mátrixelnyomók

  Az ideggyógyászati képalkotó eljárások fejlődése lehetővé tette annak kiderítését, hogyan dolgozza fel agyunk az artrózisos fájdalmat. Az érzelmek szerepének tisztázódásával új terápiás célpontok nyílhatnak a mozgásszervi fájdalomcsillapításban.

  Az artrózisos és a mesterséges fájdalom központi idegrendszeri érzékelésének folyamatát összehasonlító első vizsgálat eredményeit tették közzé áprilisban a Manchester University munkatársai (Arthritis & Rheumatism 2007;56: 1345–1354). A fájdalommátrixnak nevezett agyi struktúra két párhuzamos rendszerből áll: a mediális a fájdalom emocionális aspektusait – többek között a félelmet és a stresszt –, míg a laterális szisztéma a fizikális érzeteket, azaz a fájdalom intenzitását, helyét és tartamát képezi le tudatunk számára.
   A reggeli merevség, a fájdalmas ízületek és a gyakori fellángolások alapján az artrózisos fájdalom – szemben sok más krónikus fájdalomformával – akut és rekurrens jellegű. Ennek alapján ideális a többi gyakori klinikai fájdalommal való összehasonlításhoz – mondta a vizsgálat vezetője, dr. Anthony Jones.
   Az 52 éves átlagos életkorú résztvevők pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálaton vettek részt, amelynek során feltérképezték az agyi régiók aktivációjának mutatójaként szolgáló 18F (fluoro-dezoxiglükóz; FDG) felvételét. A PETvizsgálatot hővel, mesterségesen kiváltott (experimentális), illetve artrózisos fájdalom fennállásakor, illetve fájdalommentes állapotban is elvégezték, majd az agyi válaszokat alaposan kielemezték a statisztikailag szignifikáns különbségek kimutatásához.
   Az artrózisos fájdalom – ellentétben az experimentálissal – a teljes fájdalommátrixot aktiválta, vagyis fokozott volt a cortex cinguli, a thalamus és az amygdala alkotta mediális rendszer. Ez a fájdalomtípus aktiválta prefrontális és az infero-posterior parietális kérget is, amelyek a figyelem fenntartásában kapnak szerepet. Így megállapították, hogy az artrózisos fájdalomnak jelentős érzelmi komponensei vannak, szorosabb az összefonódása a félelemmel és a stresszel, mint az experimentális fájdalomnak, ráadásul a koncentráló és kopingstratégiáért felelős agyterületeket is aktiválja.
   Jones professzor szerint kutatási eredményük alapján a leggyorsabban új, nem gyógyszeres fájdalomcsillapító technikák dolgozhatók ki. Reményei szerint azonban hamar összefog majd a szakma és a gyógyszeripar, hogy kifejlessze az új analgetikumcsoportot, amely az ízületi fájdalom csillapítását a mediális fájdalommátrix-rendszerre hatva mérsékli majd. A ma leginkább alkalmazott ciklooxigenáz-gátlók hosszú távú biztonságosságával kapcsolatos aggályok fényében erre nagy szükség lenne. Vizsgálatuk azonban kis esetszámú volt, és a képalkotó technikák további fejlődése kellhet ahhoz, hogy biztonsággal külön lehessen választani a depresszió és a szorongás kiváltotta folyamatokat azoktól, amelyek a fájdalommal függenek össze.