Aggasztóan sok szakdolgozó hagyná el az állami egészségügyet
Egy felmérés szerint a szakdolgozók 38 százaléka távozna a közegészségügyből: pályát váltana, szétnézne külföldön vagy átigazolna az egyre terebélyesedő hazai magánszektorba, írja a Hetek.
Tavaly év elejétől lépett életbe az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amely az orvosok többlépcsős, jelentős béremelését indította el 2023-ig, s egyben bűncselekménynek nyilvánította a hálapénz adását, illetve elfogadását. Ezzel egyidejűleg viszont elmaradt az egészségügyi szakdolgozók érdemi bérrendezése. Így óriási bérszakadék keletkezett a közel 20 ezer főnyi orvos és a mintegy százezer szakdolgozó fizetése között: a bérkülönbség tavaly háromszorosra nőtt, idén pedig akár négy-ötszörös is lehet az érdekvédelmi szervezetek szerint.
Bár az elmúlt évtizedben többször is sor került kisebb emelésekre – utoljára idén januártól volt egy 21 százalékos alapbér-növekedés –, az egészségügyi szakdolgozók kezdő illetménye így sem haladja meg a garantált bérminimumot. Mindeközben a munkaviszonyaik romlanak, az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt a terhelésük folyamatosan nő.
Ha az ápolók, szakdolgozók véghezvinnék a terveiket, akkor a jelenlegi, 25 ezer fősre becsült hiányuk legalább 60 ezresre nőne – mutat rá Független Egészségügyi Szakszervezet felmérése.
Az ellátatlan betegek számának növekedése miatt a járvány ideje alatt megugrott a magánegészségügyi szolgáltatások iránti igény. Az Ernst & Young kutatása szerint az elmúlt 2 évben 44-ről 63 százalékra nőtt a magánegészségügyi rendszert (is) igénybe vevő magyarok aránya.
A szféra különösen azokat vonzza, akiknek voltak már negatív tapasztalataik a közegészségüggyel kapcsolatban. A válaszadó páciensek szerint a magánszektor gyorsabb, megbízhatóbb, minőségibb ellátást nyújt, mint az állami szféra.
A vizsgálat szerint a magasabb jövedelműek és képzettségűek, a nagyvárosban élők, és különösen a fiatal korosztály (18–29 évesek) nyitottak a magánegészségügyi szolgáltatásokra. „Egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, ami új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával” – emelte ki a felmérés ismertetésekor László Roland, az EY szakértője. Különösen a járóbeteg-ellátások, a diagnosztikai vizsgálatok, a halasztható műtétek és a poszt-Covid kivizsgálások terén volt megfigyelhető a magánszektor térnyerése.
Szakértők sora hívja fel ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a magánellátás több okból sem helyettesíti az állami ellátást. Egyrészt mert a fizetőképes kereslet korlátozott. Másrészt, mert a magánellátási pontok nem állnak össze egy ellátási lánccá, például a szükséges vizsgálatok miatt gyakran kell visszaküldeni a pácienst a háziorvoshoz, nincsenek orvosi egyeztetések. Harmadrészt a bonyolultabb, rizikósabb és költségesebb beavatkozások, azaz a fekvőbeteg-ellátások zöme továbbra is csak a lepusztult, közfinanszírozott rendszerben érhető el, ami óhatatlanul fenntartja a hálapénzes rendszert, a kivételezettséget is, írja a Hetek.
