Adósság: tűkön ülve várják a milliárdokat a kórházak
Tavaly azt ígérte a kormány, hogy havonta 12,5 milliárd plusz forrást kapnak a kórházak. Rásky Lászlót az Orvostechnikai Szövetség főtitkárát az Economx kérdezte.
Tavaly Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón és Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is megígérte, hogy januártól új világ jön az állami kórházakban. Az államtitkár a Portfóliónak adott tavaly novemberi végi interjújában mondta, havonta 12,5 milliárd forinttöbbletforrást kapnak az intézmények, de cserébe maximálisan tolerálható adósságszintet vezet be a kormány. Ha a menedzsment ezt túllépi, akkor annak a következményei lecsapódnak a vezetőség fizetésében, tette hozzá akkor Takács Péter.
Az ágazaton belül többféle hír kering a 12,5 milliárd forint plusz forrással kapcsolatban, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az egyik hír az, hogy még nem született döntés erről, annak ellenére, hogy a 2025-ös büdzsében ez az évi plusz 150 milliárd forint már megjelent.
A szakmai vezető kormányzati körökből ugyanakkor úgy értesült, hogy tavaly év végén az egyik kormányülésen rábólintottak erre az összegre, de jogszabály még nem született meg. Az OSZ főtitkára úgy tudja, az intézményekbe havonta érkező 12,5 milliárd forintnyi plusz forrással kapcsolatos rendeletet megjelenése csak az idei év első félévében várható.
Valami technikai zűr lehet – fogalmazott a főtitkár. – Ez eléggé elborzaszt – mondta Rásky László, hiszen havonta 15 milliárd forinttal nő átlagosan a kórházak adóssága. És kiemelte: ha a rendelet esetleg csak júniusban jelenik majd meg, addig a kórházakban 75-80 milliárd forint adósság halmozódik majd fel.
A 150 milliárd forint plusz forrás felosztásában három fő tétel szerepel:
- az alapdíjak általános, 6 százalékos emelésének forrásigénye 53 milliárd forint;
- a szakmafedezeti szorzók módosítása (az alulfinanszírozott ellátások feljavítása, kiegyenlítése) 93 milliárd forintot emészt fel;
- és a hasi sebészet finanszírozásának korrekciójára pedig 4 milliárd forintot szán a kormányzat.
Rásky László megjegyezte, hogy ezek a számok még tavaly születtek, azaz a 2025. évi inflációt és egyéb költségnövekedéseket ebben még nem tudta figyelembe venni az egészségirányítás.
Ha csak év közben jelenik meg a jogszabály, akkor az az addig elvégzett beavatkozásokra nem fog vonatkozni, visszamenőleg nem érvényesíthető.
Persze a kórházkonszolidáció, mint eszköz ott van a kormányzat kezében, de akkor megint elindul egy nem túl igazságos adósságrendezés, sorolta Rásky László.
A Magyar Államkincstár friss adatai szerint a kórházak adóssága január végén 86,4 milliárd forint volt, az egyetemi klinikákkal együtt pedig 123,9 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak.
