Adás-vétel tárgya a tvk?

Az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás új finanszírozási rendszerének kialakításáról szóló jelentés megtárgyalásakor Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára maga is úgy nyilatkozott, hogy a tárca is hallott ilyen esetekről, ezek azonban (ha valóban történtek ilyenek) nem maradnak majd következmények nélkül. Mint elhangzott, jobb lenne, ha a kapacitások átadása is transzparensen történne. Az államtitkár szerint egyszer azonban azt is el kellene mondani, hogy az államhoz befolyt adókból és járulékokból mennyi egészségügyi szolgáltatást vagyunk képesek megvenni…
Az új finanszírozási elképzelésekről szóló jelentést – amelyet szemben az ellenzékkel, a szocialisták most általános vitára alkalmasnak tartottak – egyébként már a nyár elején tárgyalta volna a testület, kormánypárti szavazatokkal akkor azonban nem vették napirendre. Mára viszont csaknem okafogyottá vált, hiszen az érdekképviseleti szervezetek és a szakminiszter tárgyalásait, majd megegyezését követően számos kérdésben már döntés született. Az alapellátásban például a kiemelt területeken emelték az ügyeleti ellátás szorzószámát. A fix összegű díjazás emelésével átlagosan mintegy 65-75 ezer forinttal több pénzt kapnak a praxisok. Az alapellátásban májusban bevezetett 50 forintos díjak mintájára „jutalmazzák” a jogosultság ellenőrzését a járóbeteg-szakellátásban is, s ugyancsak kormányrendeletben hirdették ki példádul a krónikus ellátások módosított szakmai szorzóit. A képviselők kérdéseire válaszolva Vojnik Mária utalt rá, hogy az ÁNTSZ a szolgáltatókkal és a tulajdonosokkal közösen áttekintette a területi ellátási kötelezettséget, illetve a betegutakat. Az ezzel kapcsolatos korrekciók folyamatban vannak, s az ezek alapját jelentő jogszabálymódosítások várhatóan a Biztonság és Partnerség elnevezésű programból fakadó csomaggal együtt kerülnek a parlament elé. A programot egyébként újfent éles kritikával illette Mikola István, az ugyanis szerinte „hiányérzetet kelt” az emberben. A javaslatcsomagban – mint mondta – legalább hétszer szerepel a „rendszer fenntarthatósága” kifejezés, miközben erre a konvergenciaprogram egyáltalán nem ad garanciát. Paradigmaváltásról szerinte tehát nincs szó az ágazatban, legfeljebb átmeneti enyhülésről, hiszen a rendszerbe továbbra sem tervezték be az amortizációt, nincs fejlesztési-felújítási alap, így Mikola szerint konszolidáció nélkül csupán illúzióról, rózsaszín ködről lehet beszélni.

Szerdai ülésén tárgyalt az egészségügyi bizottság az Állami Számvevőszéknek az onkológiai szűrésekkel kapcsolatos, nemrégiben nyilvánosságra hozott és igen lesújtó képet festő vizsgálatáról is. A testület előtt megjelenő Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója egyebek között elmondta: állásfoglalásukra a szaktárcától első alkalommal érkező anyag nem volt intézkedési tervnek nevezhető. Mivel a második változatot tegnap kapták meg Székely Tamás egészségügyi minisztertől, azt tartalmilag még nem tudták áttekinteni, mint azonban az igazgató fogalmazott, „túl soknak tűnik benne a megvizsgáljuk kifejezés."
Információink szerint az egészségügyi miniszter már az Országgyűlés őszi ülésszakán beszámol a szűrőprogramok eredeti céljainak „teljesüléséről”.
A tárca intézkedési tervében a többi közt szerepel, hogy november elsejéig megvizsgálják, a szűréseket követő kezelések tvk alóli mentesítésének lehetőségét, s azt is, mindez mennyivel növelheti meg az E-Alap kiadási oldalát. (Mivel nem tudni, mennyien vesznek részt a vizsgálatokon, s hány embert szűrnek ki, nem lehet előre tervezni ezeket a költségeket.) Ugyancsak november 1-ig tervezik megvizsgálni, miként lehetne követni a betegek útját a szűrővizsgálatok elvégzése után. A tervek szerint 2009. január elsejétől tovább folytatják a védőnői modell programot – a korábbi tervek szerint a nőgyógyászoktól a védőnők vették volna át a méhnyakrákszűréshez szükséges kenetvételt, ám a program elhalt. A vastagbélszűrés bevezetését több mint egy évtizede halogatják – ha úgy tetszik, szakmai viták miatt. Most némi előrelépésnek tűnik, hogy a szaktárca december 31-ig szóló határidőt ad magának, s a székletminták elemzésével kapcsolatos „mintaprogram kiértékelése után az eredményesség függvényében dönt a vastagbél szűrés országos elindításáról”.

Köbli Anikó