A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

British Medical Journal – BMJ

Hipertóniások terápiahűsége
BMJ 2008; 336(17):1114–1117
Különböző klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek adatait elemezték visszamenőleg elektronikus adatbázis segítségével. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen arányban tartották be a betegek az előírt napi egyszeri vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedését. Az elégtelen együttműködési készség leggyakrabban a gyógyszerszedés idő előtti abbahagyásában, vagy a terápia hosszabb-rövidebb időn keresztül tartó szüneteltetésében nyilvánult meg. Mindezek természetesen magyarázhatják a különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre adott igen eltérő terápiás választ és a gyakran rossz vérnyomás-beállítást.

Az artériás középnyomás és vérnyomásmérések helye a preeclampsia előrejelzésében
BMJ 2008; 336(17):1117–1120
A metaanalízis segítségével azt vizsgálták, hogy milyen pontossággal jelezhető a preeclampsia különböző vérnyomásértékek, illetve a tenzióemelkedés alapján. A terhesség első, vagy második trimeszterében mért vérnyomásértékek közül az artériás középnyomás jobban jelezte a preeclampsia veszélyét, mint a szisztolés vagy a diasztolés érték, illetve a vérnyomásemelkedés.

Különböző vérnyomáscsökkentő protokollok kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatása a fiatalabb és az idősebb korosztályokban
BMJ 2008; 336(17):1121–1123
Randomizált vizsgálatok metaanalízisén keresztül elemezték, hogy milyen mértékű kardiovaszkuláris rizikócsökkentés érhető el különböző terápiás protokollok segítségével fiatalabb és idősebb betegpopulációban. Sem a vérnyomáscsökkentés mértékében, sem a rizikócsökkentésben nem mutatkozott szignifikáns különbség az egyes gyógyszercsoportok között egyik korcsoportnál sem. Az eredmények nem támasztják alá, hogy életkortól függően bizonyos vérnyomáscsökkentő protokoll előnyösebb lenne.

Tisztázatlan hátterű tünetek értékelése és kezelése
BMJ: 2008; 336(17):1124–1128
Szerte a világon számos fordulnak orvoshoz betegek olyan tünetekkel, melyek nem magyarázhatók egyértelműen valamilyen megbetegedéssel. Az alapellátásban, a szakorvosi rendelőkben és az ellátási rendszer felső szintjein egyaránt figyelemre méltó arányban fordul elő a jelenség. A betegek életminősége hasonló mértékben romlik, mint ismert eredetű tünetek esetén. A kezelés sokszor igen költséges és nagyobb a iatrogénia veszélye is. Az összefoglaló segít rávilágítani a tisztázatlan eredetű tünetekkel jelentkező betegek helyes megközelítésére.

The Lancet

Humán interleukin 12/23 monoklonális antitest hatásossága és biztonságossága psoriasisban (a Phoenix 1 vizsgálat)
Lancet 2008; 371(19):1665–1684
Az interleukin 12 és 23 fontos szerepet játszik a psoriasis patofiziogiájában. Az ustekinumab humán monoklonális antitest, amely ezek ellen a citokinek ellen hat. A gyógyszer hatásosnak bizonyult súlyos és középsúlyos psoriasisban, amennyiben 12 hetente adták egy éven keresztül.
A már bizonyítottan hatékony szert emelt dózisban, illetve gyakoribb adagolással is vizsgálták olyan pácienseknél, akik a szokásos terápiás adagban csak mérsékelten reagáltak a gyógyszerre. A 12 helyett 8 hetenkénti adagolás emelt dózisban hatékonynak bizonyult ennél a betegcsoportnál is.

Aktív tüneti kezelés malignus pleurális mesotheliomában kemoterápiával vagy a nélkül
Lancet 2008; 371:1685–1694
A malignus pleurális mesothelioma esetében a kezelési lehetőségek igen korlátozottak és gyakori a halálos kimenetel. Az aktív tüneti kezelés feltétlenül ajánlott, de a kemoterápiáról nem született még egységes álláspont. A tanulmány a kemoterápiával kiegészített tüneti kezelés eredményeit vizsgálta a túlélés és az életminőség vonatkozásában. Az utóbbi szempontjából nem mutatkozott különbség a csoportok között. Szignifikáns javulást a kemoterápia nem hozott a túlélésben, de vinorelbinnel elért eredményeket további vizsgálatra érdemesnek tartják.

Rosszindulatú fej-nyak tumorok
Lancet 2008; 371(19):1695–1709
A legtöbb fej-nyaki rosszindulatú daganat a légző- és emésztőtraktus felső szakaszának hámjából indul ki. Etiológiájában elfogadott különböző karcinogének szerepe (alkohol, dohányzás) és valószínű, hogy a HPV-fertőzés is közrejátszhat. A lokalizációból adódóan, a kezelésnél nem csak a túlélés javítására kell törekedni, hanem kiemelkedően fontos a szervfunkció megőrzése is. Az utóbbi időben számottevően fejődött a műtéttechnika és a sugárterápia, illetve a szisztémás kezelés lehetőségei. Az epidermális növekedési faktor receptor antitestjével kiegészített kezelés, akár kuratív is lehet a lokálisan előrehaladott fej-nyaki tumorok esetében. Az egyénre szabott optimális kezelési stratégia megtervezése multidiszciplináris feladat. A cikk összefoglalja a rendelkezésre álló ismereteket az epidemiológiától és patogenézistől kezdve, egészen a legújabb kezelési stratégiákig.

Rosszindulatú prosztata daganat
(Prostate cancer)
The Lancet: 2008; 371(19):1710-1721.

A prosztatarák a fejlett országokban a második leggyakoribb daganatféleség és a férfiak harmadik leggyakoribb haláloka. Fontos rizikófaktorokként tartják számon az életkort és a pozitív családi anamnézist. A diagnosztizált megbetegedés súlyosságától függően számos kezelési lehetőségből lehet kiválasztani a legmegfelelőbbet. Az androgén-megvonás előrehaladott stádiumban is 70-80 százalékban a tünetek enyhüléséhez vezet, de két éven belül általában a tumor androgéntől független, inkurábilis progresziója lép fel. Az elmúlt két évtizedben nőtt a diagnosztizált daganatok száma a jobb szűrési, valamint diagnosztikai lehetőségek és a fokozott odafigyelés következtében. A mortalitás ezzel szemben nem, vagy csak alig mutat növekvő tendenciát. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az érzékenyebb diagnosztika következtében kimutatott alacsony rizikójú daganatoknak csak kis része progrediál életveszélyes állapottá a beteg élete során.

New England Journal of Medecine – NEJM

Biomarkerek vizsgálatának szerepe a kardiovaszkuláris halálozási kockázat megítélésben
NEJM 2008;358(20):2107–2116
Időseknél több – a szívizom és a vesefunkció állapotára utaló – biomarker együttes vizsgálta alapján jól megítélhető a várható kardiovaszkuláris halálozás rizikója.

Kórjelző troponinszint akut szívelégtelenségben
NEJM 2008;358(20):2117–2126
Az emelkedett troponinszint nemcsak akut koszorúér-elégtelenségben, de bármely okból kialakult akut szívelégtelenségben is kedvezőtlen prognosztikai jel, függetlenül egyéb vizsgálható paraméterektől.

Journal of American Medical Association (JAMA)

Mammografia ultrahanggal: nagy kockázatú betegek kombinált szűrése
JAMA 2008;299(18):2151–2163
Ultrahangos vizsgálattal kimutathatók a mammográfiával nem ábrázolódó nyirokcsomó-negatív emlőkarcinómák. A kiegészítő vizsgálat indokolt a nagy rizikójú nők esetében, még akkor is, ha a diagnózis felállításánál feltétlenül számolni kell az álpozitív esetek számának emelkedésével.

Trombocitaaggregáció-gátlás arterio-venosus shunt elzárádódásnak megakadályozásra dializált betegeknél
JAMA 2008;299(18):2164–2171
A clopidogrel csökkenti a fisztulában kialakuló korai trombózisok számát, de nem emeli a dialízis számára használható shuntök arányát.

Medical Online