A világ nagy orvosi szaklapjaiból

British Medical Journal – BMJ

MRSA-gyorsteszt: hatás a kórokozó kórházi terjedésére
BMJ 2008;336(16):927–930
A polimeráz láncreakción alapuló gyorstesztet és a megszokott tenyésztési metódus hatékonyságát hasonlították össze a kolonizáció kórházi terjedésére vonatkozóan. Az új technika előnye a betegágy melletti megbízható, gyors diagnosztizálás, de a kórházi MRSA-fertőzések számát nem csökkentette. Kérdés, hogy megéri-e a gyorsteszt használata a költségnövekedést.

Statisztikai módszer a korai PCI eredmények valós és várt eredményeinek összehesonlítására
BMJ 2008;336(16):931–934
Percutan koronária intervenciók (PCI) korai eredményinek statisztikai módszerekkel való megjósolhatóságát vizsgálták egy nagy Észak-nyugat angliai közkórházban. A valós és a várható kimenetelt hasonlították össze öt orvos esetében egy rizikóbecslésre validált pontrendszer segítségével, amelyet teljesítménybeli különbségek korai detektálására is alkalmas. A számítottnál összességében és külön-külön is valamivel kisebb arányban fordult elő korai kardiovaszkuláris esemény. A módszert alkalmasnak tartják arra, hogy az intervenciókat végző orvosoknak teljesítményük monitorozásában segítséget nyújtson és esetlegesen összehasonlítási alapot is adjon.

A lágyéksérv posztoperatív kiújulásának kockázata - svéd felmérés
BMJ 2008;336(16):934–937
Ennél az úgymond „ könnyű műtéttípus”-nál is megerősítették azt a régóta ismert tényt, hogy minél nagyobb az operált betegek száma (a team gyakorlata), annál jobb eredmény várható. A reoperációk száma azon sebészek esetében volt a legnagyobb, akik évente csak 1-5 sérvműtétet végeztek. Svédországban körülbelül a sebészek fele ebbe a csoportba tartozik, de mivel ők csak a lágyéksérv műtétek 8,4 százalékát végzik, országos szinten a reoperációk száma minimális. A kedvező eredmények aránya egy bizonyos műtétmennyiség felett már nem javítható tovább az esetszám növelésével.

Tompa hasi trauma kivizsgálása a pontos diagnózis érdekében
BMJ 2008;336(16):938–942

• A tompa hasi trauma fizikális vizsgálata nem ad megbízható eredményt
• Az ultrahangos vizsgálat a hemodinamikailag instabil betegnél könnyen elérhető és nem megterhelő
• Hemodinamikalilag stabil betegnél a CT-vizsgálat választandó
• Nem üreges szerv sérülésénél, amennyiben a beteg hemodinamikailag stabil, szoros, korrekt megfigyeléssel gyakran elkerülhető a műtét
• Szivárgó vérzés, illetve az elmulasztott műtét a második leggyakoribb halálok az akut periódust túlélő betegeknél. Ennek elkerülése is a szoros, eszközös obszervációval lehetséges

The Lancet

Emberi fertőzés erős patogenitású H5N1 vírussal
The Lancet 2008;371(16):1464–1475
A 2003 óta terjedő vírus 300 esetben okozott emberi halált a Föld legkülönbözőbb helyein. A halálozás 60 százalékos. A szárnyasról emberre terjedő H5N1 vírus tulajdonoságai hasonlóak az 1918-as H1N1 spanyol influenza vírushoz. A cikk összefoglalja a betegség klinikai megjelenési formáit, a kezelést és a megelőzés lehetőségeit. Részletesen beszámol a kutatás mai állásról beleértve a vaccináció eredményeit is.

Gyermekkori renovaszkuláris hipertónia
The Lancet 2008;371(16):1453–1463
A veseér eredetű magas vérnyomás nem gyakori gyermekkorban, de az általában elkésett diagnózis miatt fontos, hogy gondoljunk rá. A sok gyermeknél a veseér fejlődési rendellenessége egyéb érfejlődési rendellenséggel is társul (aorta, agyi erek, bél illetve a.iliaca). Mielőtt gyógyszeres kezelésbe fognánk, CT, MR, szcintigráfia elvégzése javasolt, bár az etalon a mai napig az angiográfia. A legtöbb esetben műtéti megoldás szükséges. Endovaszkuláris beavatkozás sztenttel, illetve a nélkül az esetek 50 százalékában megoldja a problémát vagy legalább mérsékli a vérnyomást – ilyenkor a sebészi megoldás halasztható, amíg a gyermek eléri a felnőttkort. A modern kezelési teamben együtt kell működnie a gyermekgyógyásznak, nefrológusnak, az érsebésznek és a radiológusnak, hogy mindig az adott helyzetnek megfelelő terápiát kapja a gyermek. Így hosszú távon sikeres terápiás eredmény érhető el.

HIV-fertőzött betegek infarktusrizikója reverztranszkriptáz-gátló kezelés hatására
The Lancet 2008;371(16):1417–1426
A HIV-fertőzés kezelés során alkalmazott abacavir és didanosin 6 hónapon belül bizonyítottan növeli a myocardialis infarktus rizikóját, azonban nagyobb kockázat a terápiát követő 6 hónapon túl már nem áll fenn.

Az antiretrovirális kezelés monitorozása szegény országokban
The Lancet 2008;371(16):1443–1451
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint érdemes lenne a szegény országokban az antiretrovirális kezelés első és második vonalban alkalmazott gyógyszerei között a klinikai vizsgálati eredményekre hagyakozva váltani. Számítógépes modell segítségével alátámasztották, hogy valóban nem javítja számottevően az eredményeket, ha a váltást vírus-monitorozással, vagy a kevésbé költséges, de szintén nem korlátlanul hozzáférhető CD4-sejtszám-monitorozással indokoljuk. A vírusmonitorozás jelenleg semmiképpen nem mondható költséghatékony eljárásnak, de az elsődleges feladat nem az olcsóbb monitorozási technika kifejlesztése, hanem sokkal inkább az antiretrovirális gyógyszerek minél szélesebb körben való elterjesztése.

Journal of American Medical Association (JAMA)

Mennyire hatásosak a szennyezett talaj okozta fertőzések ellen alkalmazott gyógyszereink?
JAMA 2008;299(16):1937–1948
Az emberiség több mint negyede valószínűleg fertőződött az olyan szennyezett talajból származó ágensekkel, mint az Ascaris lumbricoides vagy a Trichuris trichiura. A megelőzés lenne a cél, de gyógyszerként csak 4 vegyület érhető el: albendazol, mebendazol, levamizol, pyrantel-pamoat. Az Ascaris lumbricoides ellen az egyszeri szájon át adott albendazol, mebendazol, vagy pyrantel pamoate hatásos. A bélférgek ellen az albendazol bizonyult a leghatékonyabbnak. Trichuris trichuria ellen a jelenleg használt vegyületek egyszeri adagolása nem volt elegendő, tehát újabb hatékony vegyületre van szükség.

Everolismust kibocsátó sztent terápiás eredményeinek összehasonlítása a paclitaxelt kibocsátóval, koszorúér-betegségben (a SPIRIT III vizsgálat eredményei)
JAMA 2008;299(16):1903–1913
Ebben a nagy volumenű (1000 beteg) véletlen besorolásos vizsgálatban egyéves követéssel vizsgálták a sztenbehelyezéssel elért állapotot. Az everolismust kibocsátó sztent semmiben sem bizonyult kevésbé hatásosnak a régóta használt, paclitaxelt kibocsátónál. Ugyanakkor késői elzáródások, illetve a mellékhatások tekintetében az eredmények jobbak voltak az újabban kifejlesztett, everolismust kibocsátó eszközzel.

New England Journal of Medecine – NEJM

Sztentbeültetés vagy bypass-műtét a bal fő ág betegségekor?
NEJM 2008;358(17):1781–1792
Nem mutatkozott lényeges különbség a vizsgálatban a két eljárás eredményessége között a betegség hosszú távú kimenetelét (myocardialis infarktus, szív eredetű halál, stroke) illetően, bár sztentimplantációt követően nagyobb számban észleltek tartós revaszkularizációt, mint bypass esetén.

Automata külső defibllilátor otthoni alkalmazása akut szívmegállás esetén
NEJM 2008;358(17):1793–1804
Olyan elülső fali myocardialis infarktuson átesett betegeknél próbálták ki az automata külső defibrillátort (AED-et), akiknél nem találták szükségesnek vagy lehetségesnek a beültethető eszköz alkalmazását. A várakozással ellentétben a túlélés tekintetében nem találták előnyösebbnek az AED-et az egyéb típusú akut beavatkozásoknál.

Medical Online