A világ egyetlen patkánymentes fővárosa

 Beleszólt történelmünkbe

 A kontinensünkön dúló pestisjárványok mindegyike eljutott Magyarországra, sőt történelmünket is befolyásolta. Nagy Lajos királyunk felesége 1349-ben pestisben halt meg (a király is megbetegedett, ám ő a csodával határos módon meggyógyult). Hunyadi Jánost a nándorfehérvári csata után (1456-ban) ragadta el a pestis. Ugyancsak a nagy pestisjárvány volt az oka 1710-ben a Rákóczi-szabadságharc szomorú végének. A járvány kimondását – mint dr. Magyary-Kossa Gyula 1929-ben Magyar orvosi emlékek címmel megjelent könyvében olvashatjuk – „mindig nagy drágaság, ínség, a kereskedés és az ipar tökéletes pangása követte.
 Budapest patkánymentesítésének története igen érdekes olvasmány. Az Epinfo közegészségügyi kiadványban olvashatunk erről; ez természetesen nem bulvárlap, mégis igen érzékletesen vázolja a rágcsálómentesítés, szakkifejezéssel: a deratizáció fortélyait. A budapestiek többsége még jól emlékszik arra, hogyan szabadította meg 1971–72-ben a Bábolnai Állami Gazdaság katonai precizitással megtervezett hadművelettel a várost mintegy kétmillió patkánytól. A gazdaság Fertőtlenítő Állomásának 112 munkatársa, 523 négyzetkilométeres területen, három szakaszban, pontosan 330 468 darab úgynevezett önetető ládát helyezett el, amelyben Racumin koncentrátumból előállított, véralvadásgátló szerrel mérgezett csalétek volt.