A végzősök fele nem lépett be a szakorvosképzésbe

Papp Magor a Napi Gazdaság című lap "Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai" című tanácskozásán közölte: már emiatt is olyan "szakorvos-utánpótlási vákuum" keletkezhet, amelynek a megszüntetése akár öt-tíz évbe is beletelhet.

A rezidensszövetség elnöke azt mondta, szerinte az egészségügyi államtitkár nem veszi elég komolyan az orvosok elvándorlásának problémáját. Papp Magor hozzátette, Szócska Miklós egy korábbi eseményen arról beszélt, hogy nem tudja elképzelni azt a "nyugat-magyarországi pikniket", amikor háromezer orvos egyszerre átlépi az országhatárt. A szervezet vezetője közölte: nem kellene ilyen "poénokkal" tompítani a helyzet súlyát, hiszen az elmúlt három évben évente ezer felett volt azoknak az orvosoknak a száma, akik elhagyták az országot.

Papp Magor röviden reflektált arra a levélre is, amelyet a közelmúltban kaptak Szócska Miklóstól. Ennek a címe 374 volt, mivel addig 374 rezidens jelentkezett az államtitkárság által meghirdetett ösztöndíjprogramra. A rezidensszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy háromezer rezidens közül jelentkeztek 374-en, azóta már több mint négyszázan, s ez az egész orvostársadalomnak nagyjából a másfél százalékát teszi ki.

Hangsúlyozta: egy kollégát sem kérnek arra, hogy hagyja el az országot, csak azt kérik, hogy ha az idén nem sikerül megegyezniük a döntéshozókkal, egy időszakra szüntessék be a betegellátásban való részvételüket. Nem nyugati béreket akarnak; Magyarországon, egy olyan egészségügyben szeretnének dolgozni, ahol nem megy el az idejük fele az adminisztrációra, így tudnak elég időt fordítani a betegekre, jogbiztonság van és marad idejük a magánéletre.

A konferencián Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: azt hallotta, hogy annak idején, amikor Csehországban a rezidensek hasonló "felmondóleveles" akciója elérte célját, náluk hasonló populáció és orvoslétszám mellett az elvándorlás csúcsa 500-550 körül volt, míg Magyarországon ez a szám már több éve ezer felett van. A MOK elnöke előadásában emellett az egészségügyi finanszírozási rendszer átalakításának a szükségességét emelte ki, mivel az véleménye szerint nem alkalmas az ágazat "örökre deklarált" hiányának rendbetételére.

Éger István szerint olyan rendszert kell létrehozni, ami transzparens és kevés adminisztrációval jár. Mint mondta, a megoldás a fogyasztási oldalon keresendő: a közterheket szét kellene porlasztani a potenciálisan igénybe vevők körére, vagyis azt kellene elérni, hogy ne 2 millió 800 ezren, hanem tízmillióan viseljék ezeket a terheket.