hirdetés
hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

A vegetarianizmusról tudományosan

Minél szigorúbban vegetáriánus valaki, annál jobban kell figyelnie az étrendjére, mert hiánybetegségek fenyegetik. A növényi ételekben kulcsfontosságú tápanyagok csak kis mennyiségben fordulnak elő vagy nincsenek, illetve nem szívódnak fel a bélből – hívja fel a figyelmet az Európai Táplálékinformációs Tanács folyóirata, a Food Today, amely áttekinti a kérdés táplálkozástudományi szempontjait.

Vallási, filozófiai vagy egészségügyi elképzelések alapján sokan követik a vegetarianizmus különféle változatait, ennek lényege, hogy állati eredetű ételt nem fogyasztanak.
A teljesen vegetáriánusok semmiféle állati eredetű ételt nem esznek, még a méhek által termelt mézet sem. A lakto-ovo vegák nem esznek húst, de elfogyasztják a tejtermékeket és a tojást is. Léteznek pesco vegetáriánusok, akiket ezért pescetariánusnak is hívnak. Ők megeszik mindazt, amit a tenger vagy a folyóvíz adhat: halat és egyéb vízi termékeket.

A növényi ételekben kulcsfontosságú tápanyagok csak kis mennyiségben fordulnak elő vagy nincsenek, illetve nem szívódnak fel a bélből. Ide tartoznak a fehérjék, az omega-3 zsírsavak, a vas, a cink, a kalcium, illetve a D- és B12 vitamin. A pescetariánusok, illetve a lakto-ovo vegák étrendjében ezek általában megfelelő mennyiségben megtalálhatók. A vashiányos állapot azonban minden ilyen diéta esetén jelen van, mivel a legjobban fölszívódó vas, amely az állati vértestekben található, a vega étrendből hiányzik. Ez vérszegénységhez vezet: főleg a növekedő gyerekek és a változó kor előtti, rendszeresen vért vesztő nők veszélyeztetettek.

A vega koszt kevés kalciumot tartalmaz, és ez a fehérjében- és D-vitaminban hiányos étkezés miatt a csontok fejlődése, karbantartása szempontjából szintén elégtelen. Csak az állati eredetű ennivalókból kapjuk a B12-vitamint is. Ennek a vitaminnak a hiánya különösen terhesség időszakában veszélyes, mert a születő baba visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást szenvedhet.

Az omega-3 zsírsavak a zsíros halakban, mint a lazac vagy a makréla találhatók, és ezekre szintén alapvető szüksége van az emberi szervezetnek. Az alfa linolénsav vegetáriánus bevitele bőséges dióevéssel, illetve repceolaj fogyasztásával megoldható.

Igen hasznos növényi eleme lehet az étrendnek a szója, ha pedig valaki lakto-ovo vega, különböző tejtermékek és tojáskészítmények között válogathat. Sokféle táplálékkiegészítő is kapható a vitaminok és hiányelemek pótlására, de ezek szedése alaposan megkérdőjelezi a vega életmód természetességét – mutat rá az Európai Táplálékinformációs Tanács folyóirata, a Food Today.

Dr. Matos Lajos
a szerző cikkei

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés