Vegák: hóbort vagy tudatos élet?

Arra kerestük a választ, kinek javasolt és kinek nem a vegetarianizmus, illetve milyen hatással lehet mindez az életünkre. 

 

Noha egyre több Magyarországon a biobolt, a hipermarketekben a biosarkok, és az éttermek is mind nagyobb számban keresik a „vegák” kegyeit, továbbra is jelentős elmaradásunk van még a szomszédos Ausztriához képest is. A magyar piac már nem annyira a helyek számában elmaradott, inkább a kínálat színességével van gond. Például egy osztrák bioboltban eltérő árkategóriában, többféle vega felvágott, kolbász, növényi sajt, szójatej és egyéb tejtermékek közül válogathat a vevő, akiért egyre komolyabb verseny folyik a boltok között. Ugyanakkor, ami a főzést illeti, egy nagyobb közértben minden beszerezhető: a friss zöldségek mellett a megfelelő vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek beviteléhez szükséges táplálékok is. A boltokban a legkülönfélébb gabonafajták, szárított hüvelyes zöldségek kaphatók. Ezek megvásárlása után csak a szakács fantáziája szabhat határt a kulináris élvezeteknek.

 

„A bevitt élelmiszerek kiválasztásánál a nagyfokú tudatosság és körültekintés a legfontosabb” – reagált Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus arra a kérdésünkre, kiknek javasolt és kik kerüljék mindenképpen a vegetáriánus létet. A táplálkozási szakértő a vegán étrendet egyedül a csecsemők és a gyermekek esetében ellenzi. Ennek ellentmond a tíz éve áttért Eltern Andrea véleménye, aki terhessége és első gyermeke szoptatásának ideje alatt is vegánként élt. Tapasztalatai szerint kellő odafigyeléssel – mindenekelőtt a fehérjekomplettálással – és tudatossággal tökéletesen táplálható a pocaklakó. (A fehérjekomplettálás azon növényi fehérjék által nem tartalmazott aminosavak bevitele, amelyek elengedhetetlenek az egészség megőrzéséhez. Ennek egyik legjobb módja a gabonafélék és a hüvelyes zöldségek egy étkezésen belüli, együttes fogyasztása.) Interjúalanyunk hozzátette, próbálkozott hússal a terhesség alatt, de még kevésbé kívánta, mint korábban. A szoptatás alatt a vega kismamák étrendjébe tengeri alga beillesztését javasolja. Ez segít a megfelelő tápértékű anyatej termelődésében. Ám a dietetikus úgy véli, a gyerekeknél és a fiataloknál alapvető a megfelelő testi és szellemi fejlődés érdekében a szükséges fehérjék és energiamennyiség bevitele. Hozzáteszi azonban, hogy a vega élelmiszerek mellett csak fehér húst vagy halat, esetleg tojást vagy csak tejterméket is elfogyasztó ember is tökéletesen táplálkozhat. Korhatárként a testi növekedés abbamaradását, vagyis körülbelül a tizennyolcadik életévet jelöli meg. Szerinte ekkortól bárki saját belátása szerint dönthet arról, hogy miként táplálkozik.

 

A szemi- (részben) és laktovegáknál sokkal kisebb az esélye a nem megfelelő vitamin-, ásványianyag- és nyomelembevitelnek, noha a szakember szerint itt is oda kell figyelni a növényi termékekkel csak nagyon nehezen a szervezetbe juttatható B₁₂-vitamin optimalizálására. Jó, ha a húsevők minél kevesebb vörös húst (disznót és marhát) fogyasztanak, de az optimális B₁₂-vitaminszint és vörösvérsejt-képződés érdekében hetente vagy kéthetente ők is fogyasszanak ezekből egy-egy adagot. A vegánoknak a szakszerű táplálkozási program mellett is azt javasolja, évente nézessék meg vérképüket, ellenőrizve, hogy minden szükséges elem megfelelő arányban van-e a szervezetükben. A megkérdezett gyakorló húshagyók és szakértők szerint is kiemelten fontos a szigorú vegák számára a körültekintő, több forrásra támaszkodó tájékozódás, elkerülve ezzel, hogy például egy jó szándékú, de táplálkozási témákban járatlan természetgyógyász tanácsai következtében hiánybetegségek lépjenek fel náluk.

 

 

A táplálkozási szakemberek véleménye igencsak megoszlik arról, hogy jót tesz-e az állati eredetű termékek kihagyása az étrendünkből. Azt senki sem vitatja, hogy a sok zöldség- és gyümölcsevésnek, illetve a tudatosan bevitt táplálékoknak köszönhetően egészségesebben élhetünk. Számos tanulmány és kutatás arra jutott, hogy vegetáriánus étrendnél csökken a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, illetve más végzetes betegségek esélye, sőt ez az életforma a csontritkulás, a tüdő- és májrák elleni védekezésben is segíthet. Nincs különbség viszont a két nagy tábor halálozási statisztikái között a gyomor-, bél-, mell- és prosztatarák esetében, azonban nyitott kérdés az is, hogy nem árt-e az állati fehérjék nélkülözése a fogaknak. Az amerikai és kanadai dietetikusok szövetségeinek véleménye szerint a zöldségevőknek összességében általában alacsonyabb a koleszterinszintjük, kevésbé hajlamosak az elhízásra, miközben magasabb a réz-, magnézium-, cink-, C- és E-vitamin-szintjük, ráadásul több antioxidánst termel a szervezetük. Alacsonyabb a vérnyomásuk és a testtömegindexük is. Dánielné szerint azonban, mivel a vegák általában véve is egészségesebb életet élnek – vagyis mellőzik az alkoholt, nem dohányoznak, ellenben rendszeresen sportolnak, ezenkívül odafigyelnek az elfogyasztott táplálékok mennyiségére –, nehéz eldönteni, hogy minek is tulajdoníthatók a pozitív hatások: az egészséges életmódnak vagy a szigorú étrendnek.