A tudomány értéket közvetít

Interjú Vizi E. Szilveszterrel, az MTA elnökével

Vajon hazánk uniós csatlakozása után felerősödik-e az az évszázados tradíció, hogy a magyar szürkeállomány idegenben hasznosul, vagy itthon is kialakulnak azok a feltételek, amelyek maradásra bírják tudósainkat? Egyebek mellett erről faggattuk a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. Vizi E. Szilveszter reméli: néhány éven belül itthon is olyanok lesznek a munkakörülmények, hogy a tudós fők Magyarországon kamatoztatják majd kutatásaik eredményét.

Néhány hét, és Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. A csatlakozás várható gazdasági, pénzügyi hatásairól sokat hallani, arról azonban kevesebb szó esik, hogy ezzel a történelmi jelentőségű lépéssel mit nyer – netán veszít – a magyar tudomány. Hoz-e változást a hazai tudományos életben 2004. május 1-je?

– Az uniós csatlakozásnak minden szempontból kedvezményezettje lesz a magyar tudomány, amely már az elmúlt 20-30 évben is különleges feladatot töltött be a világban: a híd szerepét játszotta Nyugat és Kelet tudóstársadalmai között. Az európai és a világkongresszusok alkalmával Budapesten találkoztak a két világrendszer tudósai. A csatlakozással minden bizonnyal tovább mélyülnek a régi szakmai kapcsolatok, és újak is születnek. Ezen a területen Magyarország már négy évvel ezelőtt teljes jogú uniós tagságot nyert, amelynek eredményeként azóta részt vehetünk a közösség kutatások finanszírozására kiírt pályázatain. Büszkék lehetünk erre, mert honfitársaink kiválóan teljesítettek. A hazai költségvetésből az uniós kasszába befizetett körülbelül 26 milliárd forint másfélszeresét, 40 milliárdot nyertek vissza a különböző pályázatokon. Különösen sikeresek voltak az orvosi kutatásokkal foglalkozó tudósok. Az 1999–2002 között meghirdetett, 15 milliárd eurós keretprogram 16 százaléka jutott Magyarországnak életminőség-kutatásra. Ennél többet – 18 százalékot – csupán a fenntartható fejlődés projekt magyar pályázói kaptak. Az említett időszakban 120 hazai életminőség-kutatás zárult sikerrel. A csatlakozás előtt álló országok közül mi szerepeltünk a legeredményesebben a keretprogramban. 

Ön szerint a jövőben a magyar tudománynak mely területei kapnak megkülönböztetett figyelmet az Unióban?

– Az elméleti fizika, a környezetkutatás, a matematika, a géntechnológia, az agykutatás, illetve mindazok a tudományágak, amelyekben eddig is kiemelkedő volt a teljesítményünk.