A tervezés kockázata

 Aki két rész megjelenése után hűséges olvasójává vált ennek a rovatnak, az már megtanult szembenézni a különböző fajta hibákkal (első fajta hiba: 2005. 4. szám, 14. oldal; második fajta hiba: 5. szám, 12. oldal). Esetleg korábbi biostatisztikai tanulmányaiból tudja, hogy kétfajta hiba létezik, így e harmadik rész címe láttán tehát bizonyára meglepődik. Ha cikkünk olvasása helyett a biostatisztikai kislexikont ütné fel, hogy kikeresse benne a harmadik hibafajtát, nem találná meg benne.

 Nézzük, miről is van szó. Két populáció és egy igen/nem döntést igénylő kérdés (bináris változó) felvetésekor kétféle hiba létezik: 1. a populációk nem nyilváníttatnak egyformáknak, pedig valójában azok, 2. egyformáknak nyilváníttatnak, pedig nem azok. Arról is szóltunk már, hogy a gyógyszerek hatékonyságát igazolni szándékozó klinikai vizsgálatok esetében az említett egyformaság általában egy aktív gyógyszerrel és egy placebóval kezelt populációnak az összehasonlítására vonatkozik, méghozzá a gyógyítandó betegség valamilyen mutatójára nézve (visszatérő példánk, a fogyókúrás szer esetében a fő hatásmutató rendszerint a testsúly, de lehet a testtömegindex is vagy a haskörfogat, bármi, amivel a fogyás mértékét jellemezhetjük).