A teljes hazai lakosság vizsgálatára még várni kell

Az még mindig kérdéses, hogy az ország anyagi helyzetének függvényében jövőre lesz-e lehetőség arra, hogy a szűrést az egész országban elvégezzék, avagy csak 2011-re tudják vállalni a veszélyeztetett korú lakosság vizsgálatát – derült ki az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szerdai ülésén. Mint azt Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára elmondta, a nemzetközi fórumok ajánlása szerint három olyan szűrővizsgálat terjeszthető ki lakossági szintűvé, amelynek hatásossága a halálozás csökkentésével is bizonyítható. A Magyarországon már korábban bevezetett, 45–65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése mammográfiás vizsgálattal; a 25–65 év közötti nők egyszeri negatív vizsgálatát háromévente követő, citológiát is alkalmazó nőgyógyászati vizsgálat; valamint az 50–70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletben esetleg jelen lévő vér kimutatására laboratóriumi (immunokémiai) módszerekkel.
A vita a szűrések mikéntjéről hosszú évekig tartott Magyarországon. A szakemberek egy része a székletvér-kimutatás mellet tört lándzsát, másik része viszont a kolonoszkópos vizsgálat fontosságát hangsúlyozta. A témában tavaly novemberben született meg a szakmai konszenzus, amelynek fenntartásához mind a szaktárca, mint az egészségügyi bizottság ülésén jelen lévő prof. dr. Thurzó László, az újonnan megválasztott Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnöke ragaszkodik. Thurzó professzor azonban azt is kiemelte a testület előtt, hogy a kolonoszkópia lehetőségét nemcsak a családi halmozódások és a pozitív székletvér-eredmény esetén kell biztosítani, hanem akkor is, ha a szűrésre jelentkezők közül valaki ezt a hatásosabb eljárást választja. (A konszenzuskonferenciáról korábban a Medical Tribune és a Medical Online is beszámolt; a részleteket elolvashatja itt: http://www.medicalonline.hu/cikk.php?id=2271.)
Magyarországon jelenleg limitált a részletes adatokat és az esetleges elváltozásokat akár azonnal eltávolítani képes kolonoszkópok és az azt kezelni tudó szakemberek száma. A döntés mindezek ellenére már nehezen volt halogatható. Az ILCO Szövetség egyik fórumán elhangzottak szerint évente ugyanis mintegy 9000 vastagbél megbetegedés és mintegy 5000 halál fordul elő emiatt. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 2004 és 2008 között csaknem 46 ezer rosszindulatú colorektális daganatot fedeztek fel. Az esetek száma azonban ennél jelentősen több is lehet, s mint arra a témát kutató dr. Czinege Imre sebész országgyűlési képviselő (MSZP) emlékeztetett: saját felmérései alapján 2007-ben több mint 13 milliárd forintot fordítottunk vastagbélbetegek kezelésére. Ennek nagy része, mintegy 9,5 milliárd forint onkológiai, nem pedig sebészeti kezelésekre ment el, azaz a betegek jelentős része csak nagyon későn jut el orvoshoz, amikor a rák esetleg már áttétet ad.
A korábbi modellprogram alapján a szűrés elfogadottsága jobb volt a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban (46, illetve 31 százalék), miként a kellemetlenebb endoszkópos vizsgálatot is inkább az alacsonyabb lélekszámú helyeken vállalták. A részvételi arány az életkor növekedésével csökkent.
A mostani döntést követően a kijelölt kistérségekben lakó, a veszélyeztetett csoportba tartozó minden személy meghívólevelet kap majd a vizsgálatra háziorvosától. A szűrés levezénylése alapvetően a háziorvosok feladata lesz; ők juttatják majd el és gyűjtik össze a székletminta gyűjtésére alkalmas kazettákat, majd azokat a kijelölt klinikai laboratóriumba küldik. Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, a háziorvos gondoskodik arról is, hogy az érintett személyt kolonoszkóppal is megvizsgálják. 
A szaktárca úgy számol, hogy a meghívottaknak mintegy 30 százaléka vesz majd részt a szűréseken. Ebben az esetben a szűrés nemcsak az emberek egészsége miatt fontos, hanem – és ezt bizonyítja az elvégzett hatástanulmány – megfelel a költséghatékonysági követelményeknek is.
Mint az egészségügyi bizottság előtt elhangzott: jövőre Magyarországon is jelentősen egyszerűsödnek a közigazgatási hatósági eljárások. Mindez az európai belső szolgáltatási irányelv miatt válik szükségessé, s lényegében valamennyi, az ágazatra vonatkozó törvényt érinti. Kökény Mihály, a testület elnöke szerint az egészségügyi igazgatást érintően nincsenek a módosításokban „aggályos részek”, ám mint fogalmazott, kérdés, hogy a közigazgatás mennyire lesz felkészült a változtatási kényszerre. Az új rendelkezéseket várhatóan a második félévben fogadja el a kormány; egy részük októbertől, más részük december 28-ától válik hatályossá. Bár az európai elveknek megfelelően az egészségügy nem tartozik a szolgáltatási irányelv hatálya alá, a brüsszeli döntés eredményeként jelentős változások várhatók a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra és a betegek ezzel kapcsolatos jogaira vonatkozó irányelv elfogadása után.

– köblia –