A teljes értékű alternatíva

A nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegek és a diabéteszben szenvedők kezelésére – ha nem áll fenn szívelégtelenség – a telmisartan teljes értékű, de kevesebb mellékhatást okozó alternatívája a ramiprilnek. A most nyilvánosságra hozott eredményekbOEl arra is fény derült, hogy hatásosabb-e, ha egyszerre két ponton befolyásoljuk a renin–angiotenzin-rendszert, mint ha csak az ACE-gátlást vagy az angiotenzinreceptor- blokkolást vesszük igénybe.

A telmisartant és a ramiprilt öszszehasonlító ONTARGET (ONgoing Telmisartan Alone and in combination with Ramipril Global Endpoint Trial) kiválóan megfelel a „non-inferioritás” bizonyításban fontos feltételeknek, vagyis hogy a kétféle terápiában hasonló betegcsoportok részesüljenek; a lehető legkevesebben essenek ki a megfigyelési idő alatt; a beavatkozások legyenek jól összehasonlíthatók a vizsgálati végpontok alapján és a statisztikai módszerek is rendelkezzenek a kellő érzékenységgel, erővel.
  Az ONTARGET igen népes – 40 ország 733 vizsgálati központjában dolgozó – vizsgálócsoportja azt kívánta tanulmányozni, hogy az angiotenzinreceptor- blokkoló (ARB) telmisartan ugyanolyan hatású-e (nem kisebb hatású-e) a nagy kockázatú szívbetegek kardiovaszkuláris eseményeinek megelőzésében, mint a bizonyítottan hatékony ACE-gátló ramipril. Azt is vizsgálták, hogy a két készítmény párhuzamos adása (a renin-angiotenzin rendszer – RAS – kettős gátlása) meghaladja-e az önmagában alkalmazott ramipril hatékonyságát.
  A prospektív, kettős vak tanulmány egyszeresen vak, háromhetes bevezető szakasszal kezdődött (NEJM 2008;358:1547–1669). Ezt követte a kettős vak besorolás, aminek alapján a résztvevők a végleges kezelést kapták a vizsgálat végéig, átlagosan 56 hónapon át. A több mint 25 ezer randomizált, átlagosan 66 éves beteg közül mindhárom csoportba (telmisartan, ramipril, kombináció) körülbelül 8500 fő került. A vizsgáltak 85 százaléka szenvedett szív- és érrendszeri betegségben, 69 százalékuknak volt magas a vérnyomása, 38 százalékot tettek ki a cukorbetegek. Azokat, akiknek ACE-gátló-intoleranciája már ismert volt, a TRANSCEND (Telmisartan Randomized AssessmeNt Study in aCE-iNtolerant subjects with cardiovascular Disease) tanulmányba vonták be.
  Az egyszeresen vak bevezető szakban valamennyi beteg először három napig 2,5 mg ramiprilt kapott napi egy adagban, majd egy hétig naponta egy dózisban 40 mg telmisartant és 2,5 mg ramiprilt, végül 11–18 napon keresztül napi 5 mg ramiprilt és 40 mg telmisartant. A véletlen besorolás után a telmisartan-csoport tagjai napi 80 mg-os, a ramipril-csoportba kerülők napi 5 mg-os adagban kapták a vizsgálati szert. Két hét után a ramipril dózisát napi 10 mg-ra növelték. A bevezető vizsgálatok után az első klinikai kontrollra 6 hét múlva, majd 6 hónap múlva került sor, ettől kezdve pedig az utolsó tervezett vizitig félévenként. Az elsődleges végpont az a kombinált adat volt, ami a kardiovaszkuláris halálozásból, az infarktusból, szélütésből vagy szívelégtelenség miatti kórházi felvételből adódott össze. Másodlagos végpontként egyrészt egy kombinált adat (kardiovaszkuláris okú halál, infarktus vagy szélütés) szerepelt, másrészt az újonnan megjelenő szívelégtelenség, diabétesz, pitvarfibrilláció, demencia vagy kognitív romlás, nefropátia, illetve revaszkularizáció.
  A vizsgálat kezdetekor az artériás középnyomás értéke 141,8/82,1 Hgmm volt. A hatodik héten a

Folytatás a 11. oldalon