A tejfogakból jósolhatók a későbbi mentális zavarok
tejfogak növekedési nyomainak vastagsága segíthet felismerni, hogy egy adott gyereknél mekkora kockázattal alakulhat ki depresszió vagy más mentális zavar, írja a Qubit.
Az emberek szájában elsőként megjelenő tejfogak növekedési nyomainak vastagsága segíthet felismerni, hogy egy adott gyereknél mekkora kockázattal alakulhat ki depresszió vagy más mentális zavar a későbbi élete során – derítették ki a Harvardhoz tartozó Massachusettsi Közkórház kutatói.
A kutatók azt remélik, eredményeik hozzájárulhatnak olyan eszközök fejlesztéséhez, amelyek segítségével a lehető legkorábban azonosítható, hogy a gyerekeket érték-e olyan korai rendellenességek, amelyek a pszichológiai problémák kockázati tényezőjének számítanak.
A kutatás vezetője, Erin C. Dunn évekkel ezelőtt kezdte vizsgálni a gyerekkori rendellenességek (táplálkozási problémák, betegségek) különböző élettani hatásait, és mint kiderült, az ilyen események felelnek a mentális zavarok közel egyharmadáért. Kutatásaiban arra próbál választ találni, hogy mely életkori szakaszokban történő rendellenességeknek van a legnagyobb hatása az adott személy későbbi életére.
„A fogak a rögzítik a legkülönbözőbb élettapasztalatok maradandó emlékeit” – idézi Dunnt a Harvard közleménye. A rossz táplálkozás vagy a gyerekkori betegségek befolyásolhatják a fogzománc kialakulását, és a fogakon belül jól látható növekedési vonalakat, úgynevezett stresszvonalakat eredményezhetnek – hasonlóan a fák évgyűrűihez. A vastagabb stresszvonalak feltételezhetően stresszesebb fejlődési körülményeket jeleznek.
Dunn hipotézise szerint az egyik ilyen nyom, az újszülöttkori vonal szélessége mutathatja, hogy a csecsemő anyja milyen fokú pszichológiai stressznek volt kitéve a terhesség alatt, amikor a fogak fejlődése már elkezdődik, valamint a születést követő korai időszakban.
