A tbc-betegek többségét meg tudjuk gyógyítani
2008. január 01. 00:00
Nemzeti Tbc-referencia Laboratórium kezdi meg működését március 28-án az Országos Korányi Intézetben. Az intézet igazgatóját a közelmúltban megfogalmazott Berlini Nyilatkozatról és az aktuális tbc-helyzetről kérdeztük. Több hónapos előkészítő munka után, amelyben Magyarország részéről dr. Strausz János, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója vett részt, 2007. október 22-én Berlinben WHO Európai Régiójának egészségügyi miniszterei – hazánkat dr. Rapi Katalin szakállamtitkár képviselte – nyilatkozatot tettek közzé. A WHO és az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) közösen kezdeményezte az előkészítő munkát az epidemiológiai adatok alapján, amelyek a keleti országokban a tbc járványszerű terjedését jelzik. Ezekben az államokban nincs megfelelő járványügyi felügyelet, hiányoznak megfelelő gyógyszerek, szakemberek, diagnosztika. Romániában például százezer lakosra tízszer több a tbc-beteg, mint hazánkban – magyarázza Strausz János. De a tbc és a HIV összekapcsolódása azokban az országokban is a tuberkulózis újraéledését jelentette, ahol már sikerült minimálisra szorítani az esetszámot.
Az elsősorban a politikusoknak készült és szakpolitikusok által aláírt szándéknyilatkozat alapján születő konkrét javaslatokat most véglegesítik a tagországok. Ezek Strausz professzor szerint nem újak. A betegek követésének, ellenőrzött gyógyszerbevételének, a mikrobiológiai diagnosztika feltételrendszereinek megteremtése azonban egyre sürgetőbb feladat. Az antibiotikum-rezisztenciát egy újonnan diagnosztizált betegnél már a terápia indításakor meg kell határozni – ez ma még sok helyen nem valósul meg. A diagnosztika jelentős fejlődésétől messze elmarad a terápia területe. A betegek többségét azonban a mai gyógyszerekkel is meg tudjuk gyógyítani. Magyarországon a surveillancerendszert és a diagnosztikát kell fejleszteni a professzor szerint. Ez utóbbi téren épp most történik előrelépés: március 28-án megkezdi működését a Nemzeti Tbc-referencia Laboratórium, amely minden modern diagnosztikai módszert egyesít, és ezeket az OEP finanszírozza.
A professzor elmondta: ha a döntés rajta állna, elrendelné a kórkép társadalmi veszélyessége miatt a nem vagy rosszul kooperáló tbcbetegek kötelező kezelését, és aki ezt nem tartja be, azt fél évig elkülönítve kezelné. Nemrég eltörölték az országunkba betelepülni vágyó vagy ide menekülő emberek kötelező szűrését is. A pulmonológus szakma egyöntetűen tiltakozott, ám az emberi jogok országgyűlési biztosa nem támogatta a kérelmünket. Az európai országokban ezt általában sokkal komolyabban veszik – nyilatkozta a professzor.
Az elsősorban a politikusoknak készült és szakpolitikusok által aláírt szándéknyilatkozat alapján születő konkrét javaslatokat most véglegesítik a tagországok. Ezek Strausz professzor szerint nem újak. A betegek követésének, ellenőrzött gyógyszerbevételének, a mikrobiológiai diagnosztika feltételrendszereinek megteremtése azonban egyre sürgetőbb feladat. Az antibiotikum-rezisztenciát egy újonnan diagnosztizált betegnél már a terápia indításakor meg kell határozni – ez ma még sok helyen nem valósul meg. A diagnosztika jelentős fejlődésétől messze elmarad a terápia területe. A betegek többségét azonban a mai gyógyszerekkel is meg tudjuk gyógyítani. Magyarországon a surveillancerendszert és a diagnosztikát kell fejleszteni a professzor szerint. Ez utóbbi téren épp most történik előrelépés: március 28-án megkezdi működését a Nemzeti Tbc-referencia Laboratórium, amely minden modern diagnosztikai módszert egyesít, és ezeket az OEP finanszírozza.
A professzor elmondta: ha a döntés rajta állna, elrendelné a kórkép társadalmi veszélyessége miatt a nem vagy rosszul kooperáló tbcbetegek kötelező kezelését, és aki ezt nem tartja be, azt fél évig elkülönítve kezelné. Nemrég eltörölték az országunkba betelepülni vágyó vagy ide menekülő emberek kötelező szűrését is. A pulmonológus szakma egyöntetűen tiltakozott, ám az emberi jogok országgyűlési biztosa nem támogatta a kérelmünket. Az európai országokban ezt általában sokkal komolyabban veszik – nyilatkozta a professzor.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
