A tanulmányi eredmény dönt

Bár a Rektori Konferencia javaslatának sorsa kiszámíthatatlan, a testület már jövőre költségtérítést kérne a hallgatóktól. A Felsőoktatási Kerekasztal tagjai egyelőre nem fogadták el a rektorok elképzelését, szakértőik új javaslatot dolgoznak ki a rendszer finanszírozására.

A Rektori Konferencia ülésén elfogadott javaslat egyik központi eleme, hogy a rektorok teljes átjárhatóságot szorgalmaznak az államilag finanszírozott és a költségtérítéses helyek között, a másik pedig az, hogy a hallgató teljesítménye alapján differenciálnák a fizetendő összeget. Mert úgy vélik, igazságtalan a hallgatók jelenlegi, államilag finanszírozott és költségtérítéses kategóriába sorolása. A Rektori Konferencia tagjai szerint gyakorta megesik, hogy az állami és a költségtérítéses helyen tanulók teljesítménye alig különbözik, míg költségeik nagymértékben eltérnek. Sőt, sok költségtérítéses hallgató jobb tanulmányi teljesítményt nyújt, mint néhány államilag finanszírozott. Állásfoglalásukban kiemelik azt is, hogy mivel az állami intézményekben alkalmazott legmagasabb költségtérítés sem éri el a tényleges önköltséget, ezért az állami intézmények költségtérítéses hallgatói is államilag támogatottak.
  Mindezek szellemében a konferencia igazságosabb, várhatóan 2010-től bevezethető rendszerre tett javaslatot. Az elgondolás nem jelent többletbevételt az intézményeknek, csupán a meglévő források igazságosabb elosztását szolgálja. A javaslat lényege, hogy 2009-től a rendszer bevezetéséig – vagyis 2010-ig – tartó átmeneti időszakban teljes átjárhatóság legyen az államilag finanszírozott és a költségtérítéses rendszer között, szemben a most érvényes 15 százalékos kvótával, s az adott év tanulmányi eredményétől függően évente lehessen meghatározni, hogy ki melyik képzési formában tanulhat. A rendszer 2010-től egészülne ki a differenciálással, ami azt jelenti, hogy nemcsak kétféle fizetendő összeg létezne – nulla vagy évi több százezer forint –, hanem a fizetendő összeg minden évben az előző év tanulmányi teljesítményétől függően változna. A konferencia két indítványt tett arra, hogy az első évben minek alapján állapítsák meg az esetlegesen fizetendő összeget: az egyik szerint a felvételi eredményt differenciáltan vennék figyelembe, a másik szerint pedig az első évben fizetési mentesség járna.
  A konferencia a felvételi rendszer módosítását szorgalmazza: egyfelől lejjebb szállítanák a felvételi ponthatár minimumát, másfelől azonban csak azok előtt nyitnák meg az önköltséges képzést, akik ezt a szintet teljesítik. A hallgatói támogatásokra nézve is tartalmaz módosítást a javaslat, például azt, hogy az államilag támogatott rendszerből a költségtérítéses rendszerbe átkerült hallgatók is kaphassanak a tanulmányi eredménytől függetlenül lakhatási támogatást, ha ez szociális okokból indokolt. A konferencia azt szeretné elérni, hogy a költségtérítéses hallgatók teljesítményük alapján fizessenek, s az egy-egy hallgató által fizetendő összeget a jelenleginél tágabb határok között szabhassa meg az intézmény. A hallgatókat legalább hat „teljesítménykategóriába” javasolják besorolni. Mindezek mellett fontosnak tartják, hogy a felsőoktatási intézmények nyújtsanak munkalehetőséget a költségtérítéses hallgatók számára. A döntés után Hiller István oktatási miniszter ismét megerősítette: Magyarországon belátható időn belül – a népszavazási döntés nyomán – nem vezethető be a tandíj. Minden egyéb olyan javaslatra azonban nyitott a tárca, ami a felsőoktatásban a mennyiségi után a minőségi változást segíti. „Gondolkodási tilalmat” ugyanis nem jelent a népszavazás eredménye – fűzte hozzá a miniszter. Ha kiérlelt döntés születik, akkor az a kormány elé kerülhet – jelentette ki.
  Az április utolsó napján ülésező Felsőoktatási Kerekasztal egyelőre nem fogadta el a rektorok tervezetét. A testület ülését követően a szakminiszter elmondta, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) javaslatára szakértői csoportokat hoznak létre. E munkacsoportok összegyűjtik majd a tapasztalatokat, és csak ezt követően terjesztik elő elképzeléseiket a költségtérítéses és államilag finanszírozott hallgatói státusz közötti átjárhatóságra, a hátrányos helyzetű diákok felsőoktatási tanulmányaival, szociális helyzetével kapcsolatos kérdéskörökben. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta: javaslatukhoz, hogy vegyék le a rektorok tervezetét a napirendről, öt szervezet csatlakozott. Emlékeztetett arra, a HÖOK már 2006-ban támogatta, hogy törvényben szabályozzák a költségtérítéses és az államilag finanszírozott hallgatói státusz közötti átjárhatóságot. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a költségtérítéses és az államilag finanszírozott hallgatók közötti differenciált átlépésekről elmondta: meg kell vizsgálni, hogy az intézmények hogyan tudnak élni a törvényben rögzített 15 százalékos lehetőséggel, s a tapasztalatok alapján meghozni a további döntéseket.