A számítógép kártevői 1.

Valószínűleg minden komputerhasználó hallott már a számítógépes vírusokról, rosszabb esetben meg is tapasztalta egyik-másik kártékony hatását. A probléma manapság hihetetlen méreteket öltött, egyszerűen nem lehet internetezni, elektronikusan levelezni megfelelő védelem nélkül, mert a vírusfertőzés garantált. Egyidejűleg több száz vírus kering és fertőz az interneten, ám tízezernél is több fajtát ismerünk. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk védekezni, szükségünk van néhány alapismeretre, amelyeket – a téma könyvtárnyi irodalmát tekintve – a teljesség igénye nélkül tudunk csak áttekinteni.

Miről is van szó?

A vírusok kis programok, amelyek rendelkeznek a biológiai vírusok tulajdonságaival: tőlünk függetlenül terjednek, képesek önmaguk megsokszorozására és kártékonyak. Bebizonyították, hogy terjedésükre és hatásaikra pontosan ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a biológiai ágensek esetében. Az eltérés csupán annyi, hogy itt populáció alatt a hálózatba kapcsolt számítógépeket értjük. Ennek megfelelően a víruskérdést áttekinthetjük a biológiai kórokozók analógiájára is, ami közelebb áll orvosi gondolkodásmódunkhoz. (A köznyelvben vírusokról beszélünk, de mostanában inkább a malware – kártékony programkód – összefoglaló néven emlegetik a gép kártevőit.)

Rendszertan

A számítógépes vírusok nem „véletlenül” jönnek létre, programozók készítik őket, sok esetben igen magas szakmai tudás birtokában, bár az utóbbi időben már beszerezhetők vírusgyártó segédprogramok is, melyekkel komolyabb számítástechnikai ismeret nélkül elkészíthetjük saját kis vírusunkat. Hogy mindez miért jó? Amint később látni fogjuk, sok esetben a felhasználó adatainak, böngészési szokásainak megszerzése a cél, amivel vissza lehet élni, vagy célzott reklámokhoz lehet felhasználni. Néha azonban csak az öncélú pusztítás a lényeg.

• Vírus: Működőképességéhez az kell, hogy mi magunk indítsuk el a programkód futását. Készítői ezt úgy érik el, hogy valamelyik programunkhoz másolva terjesztik, így annak elindításakor a vírus is működésbe lép és fertőz (más programokhoz is hozzámásolja magát), vagy futtatja károkozó részét. Egyik válfaja a lemez olyan szegmensére másolja magát, amelyet az operációs rendszer indításkor mindenképpen futtat.
• Férgek: Nem fájlokat fertőznek meg, képesek önállóan is szaporodni, számítógépről számítógépre terjedve az internet vagy a belső hálózat útján.
• Makrovírusok: A MicroSoft Office programcsomag automatikusan betöltődő és elinduló makrói (gyakran végzett funkciókat végrehajtó utasítássorozatok) kiváló lehetőséget adnak vírusok írására. Terjedésükhöz és működésükhöz valamelyik Office alkalmazás szükséges (Word, Excel, PowerPoint).
• Trójai vírus: Olyan, mint a trójai faló. Hasznos alkalmazásnak tűnik, miközben nyilvánosságra hozott működésén kívül tesz még valamit, amire nem számít a felhasználó. Sokszor mi magunk töltjük le az internetről, mivel hasznos és ingyenes programként kelleti magát, de sok féreg is magával hoz egyet ajándékba. A hackerek kedvenc fegyvere, mivel a legtöbb trójai program lehetőséget nyújt készítőjének, hogy a világhálón keresztül belépjen gépünkre, megszerezze jelszavunkat, ellopjon gépünkről bármilyen adatot, programot.