Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból – véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.
A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességéről szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.
A súlyos vagy beteges mértékű elhízást a 40 fölötti testtömegindex (BMI) jellemzi. Ez az adat a kg-ban kifejezett testtömeg és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének hányadosaként számítható ki.
Egy európai kutatói konzorcium szakemberei azt állapították meg, hogy a súlyos mértékben elhízott emberek 7 ezrelékénél ugyanazon szakasz hiányzik genetikai állományukból a 16-os kromoszómán. (Ez a genetikai variáció a tanulási nehézségekkel és a mentális retardációval is kapcsolatban állhat.) A tanulmányban 16 053 olyan felnőtt vagy tinédzser génállományát elemezték, akiknek tanulási nehézségeik voltak vagy visszamaradtak a fejlődésben. A csoportban elhízottak és normál testsúlyúak is voltak.
19 esetet találtak, ahol hiányzott a szóban forgó DNS-szakasz. A hiánnyal élő emberek kisgyerekként általában normál testsúlyúak voltak, későbbi gyerekkorukban túlsúlyosak, majd felnőttként valamennyien súlyosan kövérek. Ahol lehetőség volt rá, a szülők DNS-mintáit is megvizsgálták a kutatók. Tizenegy ember örökölte a hiányt az anyjától, négy az apjától, további tíz esetben pedig véletlenszerűnek tűnt felbukkanása.
A szerzők szerint tanulmányuk az első, amely igazolja, hogy a súlyos elhízást egy ritka genetikai variáció, a DNS-molekulából hiányzó szakasz okozhatja. Philippe Froguel, a londoni Imperial College munkatársa, a kutatás vezetője sajtóközleményében jelezte, hogy a krónikus elhízás hátterében további genetikai okok is lehetnek.
A Sleep Health folyóiratban február 26-án jelent meg a Central Queensland University, Appleton Institute for Behavioural Science kutatóinak cikke, amelyben azt a kérdést járták körül, hogy a szexuális aktivitás milyen hatással van az alvásra.
Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...
Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...
Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...
„A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...
A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...