A spermabank diadalútja

A Cryos főhadiszállásán, Dánia második legnagyobb városában, Aarhusban Ole Schou vezérigazgató íróasztalánál ülve szélesen mosolyog, miközben mosolygós kisbabák képei veszik körül, és a cég nem várt sikeréről beszél. Két évvel ezelőtt már be akarta zárni a céget, vagy legalábbis külföldre költöztetni, mivel a dán adóhatóság meg akarta adóztatni a donorok donációból származó jövedelmét, ez azonban veszélyeztette volna az anonimitást. De amikor megkondult a Cryos lélekharangja, az adóhatóság visszavonta az intézkedést.

Egy évvel később, 2008-ban a donorok száma megháromszorozódott, napi 30-ról 100-ra emelkedett a cég négy dániai irodájában: Aarhusban, Koppenhágában, Odensében és Aalborgban, miközben a donornak jelentkező férfiak száma 350-ről körülbelül ezerre nőtt. A siker jeleként a spermabank egy ezer négyzetméteres világos és tágas irodába költöztette székhelyét, ahol a falakat gödröcskés arcú újszülöttek képei díszítik. Az alkalmazottak száma is megduplázódott, az eladások pedig a 2006-os kétmillió euróról 2008-ra hárommillióra nőttek.

A 28 éves orvostanhallgató, Jesper lép ki az épületből és elmondja az AFP-nek, hogy azután jelentkezett donornak, miután látott egy televíziós műsort a meddő párokról. „A barátnőm gyermeket vár és ő javasolta, hogy legyek donor és így segítsek másokon” – teszi még hozzá a fiatalember, aki nem akarta elárulni családnevét. Hansnak, a 38 éves villanyszerelőnek már vannak saját gyermekei, de hasonló okokból jelentkezett. „A jó cél érdekében csinálom, de a pénz is jól jön” – magyarázza a férfi, aki alkalmanként 600 koronát (körülbelül 27 ezer Ft-ot) kap „nagyon jó minőségű” spermájáért cserébe.

A Cryos minden évben 15–20 ezer spermadonációjának 85 százalékát külföldre viszi 60 ország több mint 400 klinikájára, azonban a donorok emelkedő száma ellenére a Cryos nehezen tudja teljesíteni az igényeket. A világon a párok 10–15 százaléka meddő, állítja Schou. Ehhez jönnek még hozzá azok az egyedülálló nők , akik termékeny éveik végéhez közeledve családot szeretnének. „Áradnak hozzánk a magasan képzett egyedülálló nők, akik nagyon igényesek, akik előtérbe helyezték a karrierjüket, de gyermeket szeretenének, mielőtt még túl késő lenne” – mondja Schou. Ez a jelenség három-négy évvel ezelőtt terjedt el és a Cryos „nem tud megfelelni a kereslet lavinájának, amely a nyugati országokból, különösen az Egyesült Államokból érkezik.”

Számos közeli országban, így Svédországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Ausztriában és Németországban tiltott a névtelen spermadonáció, így megindult a „termékenységi turizmus, a nők külföldi klinikákra mennek megtermékenyítés céljából, mint például a francia nők, akik Belgiumba utaznak, és a svédek, akik Dániába” – meséli Schou.

Az 55 éves közgazdász 1987-ben egy aprócska alagsori irodában alapította a spermabankot, hogy segítsen a meddő párokon. A Cryos görögül azt jelenti: fagyasztani és a spermatárolási folyamatra utal, a cég eredetileg azért jött létre, hogy azokon a rákbetegeken segítsen, akik a kemoterápia előtt szerették volna lefagyasztatni a spermájukat. 1991 óta fő profiljuk a világ meddőségi klinikáinak spermával való ellátása.

Schou váltig állítja, sikerének kulcsa a szigorú kiválasztási procedúra, amely igen jó minőségű spermát eredményez. „A legbiztonságosabb körülmények között leadott magas minőségű sperma, a 335 donorból álló adatbázis és egy olyan technológia, amelynek segítségével versenyképes terméket kínálunk a kívánt időintervallumban” – dicsekszik a cégvezető. A Cryosból származó spermából 1991 óta több, mint 14 ezer terhességet hordtak ki időre és a cég nagy halom köszönőlevelet kapott nőktől a világ minden részéről.

Bár egy szőke, kék szemű dán viking spermája nagyon keresett lehet az északi országokban, „messze van az ideálistól a világ többi részén”. „Ezért nyitottunk meg fiókirodánkat New Yorkban és Bombayben is.” A következő öt évben a Cryos 10 további irodát kíván nyitni, hogy tovább terjeszkedjen Európában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában, ezzel biztosítva, hogy széles etnikai alapokon nyugvó donorbázisával minden ember igényét ki tudja elégíteni.

A Cryos főorvosa, Gert Bruun Petersen egy olyan csapatot vezet, akik „végigmennek a lehetséges donorok listáján és több mint kétharmadukat spermájuk minősége miatt kiszelektálják”. Elmondása szerint az az álma, hogy „a Cryos spermájából született gyermekek 100 százaléka egészségesen szülessen”. Klinikai vizsgálatok alapján évente 15–20 esetben születik valamilyen rendellenességben szenvedő gyermek, ez körülbelül a donorok négy százalékát képviseli. „Nagyon fontos számunkra, hogy azonosítsuk, melyik donor spermájából született ilyen gyermek, hogy meghatározhassuk, genetikai rendellenességről van-e szó” – magyarázta Petersen. Ideális esetben a donor „teljes génállományát” meg kellene vizsgálni a veleszületett rendellenességek elkerülésére. „Ez azonban ma még lehetetlen küldetés.”

A sperma klinikáknak történő eladása mellett a Cryos nemrég elkezdett közvetlenül a lakosságnak is árusítani, hogy kielégítsék egyes ügyfeleik igényeit. Összeállítottak egy 50 donorból álló katalógust, ebből 44-en névtelenek maradtak, a cég honlapján megtekinthető adatlapjuk IQ-jukkal, gyermekkori képeikkel, hobbijaikkal, iskolai osztályzataikkal és más személyes információkkal. Az ügyfelek így kiválaszthatják a nekik legjobban tetsző donort (ez klinikákon nem működik, mivel ott a sperma minősége az egyetlen lényeges tényező) és maximum 8 ezer euróért meg is vehetik a spermát. A kezdeményezést élesen bírálták Dániában; az ellenzők azzal érvelnek, hogy a spermát nem kellene egy szupermarketben árusított termékhez hasonlóan kezelni.

A Cryos donorai közül 20 százalék nem kívánt névtelen maradni. Átlagéletkoruk 32 év, míg a névtelen donoroké 23 és 25 év közé esik. „Lehet, hogy kapcsolatban szeretnének maradni leszármazottukkal és nem olyan önzetlenek, mint az anonim donorok. Más indokaik is lehetnek, egoista indokok” – mondja Schou. És van kereslet a lenyomozható donorokra. A heteroszexuálisokkal ellentétben a leszbikusok és az egyedülálló nők előnyben részesítik ezeket a donorokat, mivel tudják, hogy gyermekük egy nap szeretné majd tudni, ki az ő biológiai apja”- magyarázza Schou.

Copyright AFP [2009]; Fordítás: Medipress