A rövidlátás járványszerű terjedésének hatása az optometriára
A rövidlátás prevalenciája drámai növekedést mutat: míg 1960-ban a fiatalok csupán 7, mára már mintegy 60 százaléka szorul látáskorrekcióra, írja az Economx.
A WHO előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének fele rövidlátó lehet, ami nem csupán népegészségügyi, de jelentős gazdasági terhet is ró a háztartásokra.
A szem evolúciósan távolra fókuszálásra optimalizált, ezzel szemben a modern életvitel – az NMHH adatai szerint napi átlagosan 4,2 óra képernyőidővel – tartós közeli fókuszt igényel. A kutatások egyértelmű összefüggést mutatnak a digitális eszközök használata, a kevés mozgás és a myopia progressziója között: 16–17 évesek körében a képernyő előtt töltött napi 6+ óra megduplázza a rövidlátás kockázatát.
A szemorvosi ajánlások a rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a romlás ütemének csökkentésére három pillérre támaszkodnak. Az életmódbeli intervenciók, mint a környezeti hatások optimalizálása és a rendszeres mozgás, az optikai korrekciók, mint a speciális szemüveglencsék, lágy kontaktlencsék, illetve orthokeratológiai (éjszakai) kezelések, és végül a farmakológiai megközelítés: szemcsepp helyi alkalmazása a progresszió lassítására.
A szemüvegpiacon az elmúlt években 50 százalékos áremelkedés ment végbe, az átlagos szemüvegek 50-100 ezer forintos ára a prémium kategóriában a több százezer forintot is elérheti. A szektor piaci szereplői szerint a jövőben mérsékelt drágulás várható: bár a beszállítói árak emelkedése (7-10 százalék) és a szállítási nehézségek felfelé mutató kockázatot jelentenek, az aktuális devizaárfolyamok egyelőre tompítják a végfelhasználói árak változását, derül ki az Economx összeállításából.
