Azok a férfiak, akikkel közlik, hogy prosztatarákjuk van, nemcsak gyakrabban követnek el öngyilkosságot, hanem megnő annak az esélye is, hogy korábban halnak meg szívbetegségben. Svéd kutatók vizsgálatának elgondolkoztató eredményeit a PLoS Medicine közölte.
Férfiak esetében a leggyakoribb rákfajta a dűlmirigy, a prosztata rosszindulatú daganata, amely gyakran teljesen tünetmentesen indul és sokszor későn derül ki, de az is igaz, hogy legtöbbször lassan halad előre és aránylag jól kezelhető. Katja Fall és munkatársai a világhírű svéd Karolinska Intézet erre vonatkozó adatait gyűjtötték össze.
A svéd központ csaknem 170 000 olyan férfi sorsát követte, akinek prosztatarákját 1961 és 2004 között fedezték fel. Ezek az emberek a diagnózis közlése utáni héten nyolcszor gyakrabban követtek el öngyilkosságot, mint az azonos korú svéd férfiak ilyen súlyos betegség tudata nélkül. A rákbetegek öngyilkossága egy éven belül továbbra is háromszorosa maradt a svéd átlagos népességben észleltnek.
A rettegett betegség diagnózisának közlése után világszerte többen öngyilkossággal fejezik be életüket, semmint hogy megvárják a gyakran hosszú szenvedéssel járó halált. A szakemberek ezért hangsúlyozzák, mennyire fontos óvatosan közölni a különféle szűrővizsgálatok során a kóros helyzetre utaló állapotot, amely olykor – szerencsére – téves is lehet. Ennek ellenére, éppen a rákszűrések esetén gyakran nem tájékoztatják a vizsgált személyeket a tévedés lehetőségéről.
A Karolinska Intézet tanulmányának legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy az 1987 előtt közölt prosztatarák-diagnózis első hetében tizenegyszer több férfi halt meg szívrohamban, mint az ugyanolyan korú, de prosztatarákban nem szenvedő svéd férfiak közül, s az első évben kétszer annyian.. A rosszindulatú daganat diagnózisával élők szívbetegség okozta halálozása a következő években csökkkent, az első héten már csak háromszorosa volt az egészséges személyekének, és az első évben 30 százalékkal volt magasabb. Az öngyilkosságok gyakorisága azonban nem változott a teljes vizsgált időszakban. Mind az öngyilkosság, mind a szívroham az 54 évesnél fiatalabb férfiak körében volt a leggyakoribb. A fentiekből következik, amint azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy a rákbetegség diagnózisának közlése a beteg lélektani terhelése miatt is rendkívüli felelősség.
A The Lancet című orvosi folyóirat közzétették egy átfogó elemzés eredményeit, amely feltárja az első vércsoport egyedi jellemzőit, írja a Magyar Hírlap.
Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...
Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...
Leírás:
Mikrobiológia, járványtan és egészségpolitika szakembereknek és kíváncsiaknak.
Nem baj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj! –...
In this book we invite the reader to take a few steps into the “multiverse” of 12-step fellowship recovery cultures. These fellowships exist in many different...
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...