Azok a férfiak, akikkel közlik, hogy prosztatarákjuk van, nemcsak gyakrabban követnek el öngyilkosságot, hanem megnő annak az esélye is, hogy korábban halnak meg szívbetegségben. Svéd kutatók vizsgálatának elgondolkoztató eredményeit a PLoS Medicine közölte.
Férfiak esetében a leggyakoribb rákfajta a dűlmirigy, a prosztata rosszindulatú daganata, amely gyakran teljesen tünetmentesen indul és sokszor későn derül ki, de az is igaz, hogy legtöbbször lassan halad előre és aránylag jól kezelhető. Katja Fall és munkatársai a világhírű svéd Karolinska Intézet erre vonatkozó adatait gyűjtötték össze.
A svéd központ csaknem 170 000 olyan férfi sorsát követte, akinek prosztatarákját 1961 és 2004 között fedezték fel. Ezek az emberek a diagnózis közlése utáni héten nyolcszor gyakrabban követtek el öngyilkosságot, mint az azonos korú svéd férfiak ilyen súlyos betegség tudata nélkül. A rákbetegek öngyilkossága egy éven belül továbbra is háromszorosa maradt a svéd átlagos népességben észleltnek.
A rettegett betegség diagnózisának közlése után világszerte többen öngyilkossággal fejezik be életüket, semmint hogy megvárják a gyakran hosszú szenvedéssel járó halált. A szakemberek ezért hangsúlyozzák, mennyire fontos óvatosan közölni a különféle szűrővizsgálatok során a kóros helyzetre utaló állapotot, amely olykor – szerencsére – téves is lehet. Ennek ellenére, éppen a rákszűrések esetén gyakran nem tájékoztatják a vizsgált személyeket a tévedés lehetőségéről.
A Karolinska Intézet tanulmányának legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy az 1987 előtt közölt prosztatarák-diagnózis első hetében tizenegyszer több férfi halt meg szívrohamban, mint az ugyanolyan korú, de prosztatarákban nem szenvedő svéd férfiak közül, s az első évben kétszer annyian.. A rosszindulatú daganat diagnózisával élők szívbetegség okozta halálozása a következő években csökkkent, az első héten már csak háromszorosa volt az egészséges személyekének, és az első évben 30 százalékkal volt magasabb. Az öngyilkosságok gyakorisága azonban nem változott a teljes vizsgált időszakban. Mind az öngyilkosság, mind a szívroham az 54 évesnél fiatalabb férfiak körében volt a leggyakoribb. A fentiekből következik, amint azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy a rákbetegség diagnózisának közlése a beteg lélektani terhelése miatt is rendkívüli felelősség.
Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...
Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...
E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...