A rákdiagnózisok fele hibás
A nem megfelelő diagnózisok aránya eléri az ötven százalékot a daganatos betegségek megállapításakor - írja a Népszabadság.
A rákgyógyászatban százmilliókat dobnak ki feleslegesen, miközben vannak olyan kórképek, ahol csak a betegek töredéke kapja meg a megfelelő kezelést - hozta mindezt nyilvánosságra az Országos Onkológiai Intézet vezető főorvosa kórháza hírlevelében.
Megdöbbentő adatokkal sokkolja a közvéleményt dr. Szentirmay Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet orvosa, aki egy hírlevélben tette közzé, mit okoz az egészségügy pénztelensége, szervezetlensége saját szakterületén. Mint írja: a daganatos betegségek diagnosztizálását végző szakemberek mind kevesebben vannak és rossz körülmények között dolgoznak. Az orvoselvándorlás súlyos következménye, hogy egy patológusnak nagyon sok esetet kell értékelni, emiatt - becslések szerint - a valamilyen szempontból nem megfelelő diagnózisok aránya eléri az 50 százalékot.
Szentirmay Zoltán beszámol arról is, hogy intézetük tapasztalatai szerint nagy számú daganatos beteg nem kapja meg azt az ellátást, amely egyébként a mai színvonalon elérhető lenne - mégpedig a patológiáról érkező elégtelen információ miatt. (A szövettani elemzés alapján dől el, hogy ki milyen kezelést kap, ám ha ez téves, akkor a beteget is rossz irányba kezelik.) Következésképpen nem csak a betegek életminősége romlik, de az életük is veszélyben van. Miközben adatokat lehetetlen szerezni, szakmai körökben nyílt titok, hogy az azonos betegségben szenvedő betegek túlélési esélye intézményenként nagyon eltérő.
Az orvosok túlterheltségének egy másik súlyos következménye, hogy számos új eljárás vagy patológiai ismeret nem hasznosul a gyógyításban.
Szentirmay Zoltán szerint az alulkezelés, túlkezelés vagy egyéb nem megfelelő kezelés végső soron mindig a költségek jelentős növekedésével jár, ami nemzetgazdasági szinten százmilliókban mérhető. Példáként említi, hogy csak a vastagbélrákoknál, ha nem veszik figyelembe a daganat státusát és rutinszerűen az ebben az esetben hatástalan kezelést alkalmazzák, az országosan évi 76 millió forint kidobott pénzébe kerül. Ennek az összegnek a töredékéből el lehetne végezni egy tesztet és a betegek is sokkal jobban járnának.
Az onkológiai intézet ezért átfogó program megalkotását sürgeti, amely többek között a patológusok anyagi megbecsülése mellett a szakorvosjelöltek számának kétszeres-háromszorosra emelését, a megfelelő informatikai háttér megteremtését tartalmazza.
Szentirmay Zoltán Az Este című műsorban hangsúlyozta, a hírlevelében leírtak nem azt jelentik, hogy 50 százalékban félrediagnosztizálják a betegeket, vagy hogy a diagnózisok 50 százaléka rossz lenne - bár persze ilyen is előfordul de a főorvos szerint 1 százalék alá tehetők ezek az esetek. "Itt inkább arról van szó - és nem is a patológusok felelősek érte -, hogy egy bizonyos sztenderhez, vagy a legjobb ellátáshoz viszonyítva hiányos egy patológiai lelet. Ez valamilyen módon - lehet ez a hiány jelentős, vagy kevésbé jelentős -, kihat a betegellátásra. "
