A rák immunterápiájában Karikó Katalin felfedezése a kiindulópont
Melanoma, vastagbélrák – e ráktípusoknál már több, különböző mRNS-vakcinát tesztelnek Németországban. A rák elleni védőoltások és immunterápiák továbbfejlesztőjeként Karikó Katalin, Özlem Türeci és Uǧur Șahin Meyenburg-díjat kapott.
- Karikó Katalin átvette a Semmelweis Budapest Award elismerést
- Karikó Katalinról nyílt kiállítás a Szegedi Tudományegyetemen
- Karikó Katalin a Magyar Tudomány Ünnepén
- Rangos kanadai kitüntetést vett át Karikó Katalin
- Karikó Katalin befejezi a munkát BioNTech-nél
- Karikó Katalin kapta az Európai Feltalálói Díjat
- A Francia Természettudományi Akadémia tagjává választották Karikó Katalint
„Érdekes ötlet húzódik meg az mRNS-alapú vakcinák koncepciója mögött. A hírvivő RNS-molekulák (mRNS) segítségével a szervezet maga állítja elő azokat a fehérjéket, amelyek serkentik az immunrendszert a rák elleni küzdelemben. Ennek a megközelítésnek az előnye az, hogy könnyen és gyorsan előállíthatóvá teszi az egyénre szabott rákellenes vakcinákat” – magyarázzák a szakemberek. – Először az egyes betegek tumorgenomjában keresnek olyan mutációkat, amelyek megkülönböztetik a rákos sejteket az egészséges sejtektől, és amelyek a terápiás vakcinázás célszerkezetének tekinthetők. Ezeknek a mutált fehérjéknek a tervrajzát hordozó mRNS-molekulákat a laboratóriumban egyedi terápiás rákvakcinákként lehet előállítani.
Az emberi immunrendszer elpusztítja az mRNS-molekulákat. Ám a Szegedi Tudományegyetemen biológussá, az SZBK-ban biokémikus kutatóvá lett, később az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen és a németországi BioNTech cégnél dolgozó Karikó Katalin rájött, hogy ha az RNS négy építőköve közül az egyiket egy kémiailag rokon molekulára (pszeudouridinre) cseréli, az nagymértékben csökkenti az mRNS immunogenitását. Ezzel a magyar tudós, a Szegedi Tudományegyetem alumnája és professzora megnyitotta az utat az mRNS-technológia orvosi alkalmazásai előtt.
A normál sejtekből származó tumorsejtek csak néhány, kifejezetten a rákra jellemző felismerési tulajdonságot hordoznak. Ezek teszik lehetővé az immunrendszer számára, hogy megkülönböztesse őket az egészséges sejtektől. Özlem Türeci és Uǧur Șahin, Karikó Katalin németországi munkatársai több évtizedes kutatómunka eredményeként azonosítottak olyan jellemzőket, amelyek az immunrendszer aktiválására is alkalmasak.
Nagy szakértelemmel rendelkezik a rák immunterápiája témakörében Özlem Türeci és Uǧur Șahin – véli Stefan Fröhling, a Meyenburg Alapítvány kuratóriumi tagja és az NCT Heidelberg ügyvezető igazgatója. „Mindketten úttörők a rák elleni mRNS alapú vakcinák területén. Ezt a technológiát azonban egyedül Karikó Katalin alapvető munkája tette lehetővé. A 2020/21-es Meyenburg-díj a három kutató azon kiemelkedő teljesítményét ismeri el, amely a jövőben jelentősen javítja a daganatos betegek túlélési esélyeit" – olvasható a Német Rákkutató Központ (DKFZ) közleményében.
Az utóbbi időben számos, különböző típusú rák elleni mRNS-vakcina klinikai vizsgálata kezdődött el – esetenként úgynevezett checkpoint inhibitorokkal, azaz olyan hatóanyagokkal kombinálva, amelyek fokozzák a daganatok elleni immunválaszt. A szakemberek azokat a rák elleni, személyre szabott védőoltásokat kutatják, amelyek a páciens egyéni daganatjellemzői ellen immunizálnak. Ezeket a vakcinákat már tesztelik – például Németországban a melanoma és vastagbélrák esetében. Az eddigi eredményekért, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) javaslatára, a három kutató, a Karikó–Türeci–Șahin trió megosztva kapta meg a rangos Meyenburg-díjat.
További részletek: Német Rákkutató Központ (DKFZ) közleménye; Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.