Agyi képalkotó vizsgálattal kimutatták, hogy a pszoriázisos betegek kevésbé reagálnak arra, ha más személyek undort fejeznek ki.
A pszoriázis (pikkelysömör) érzelmi hatásai nagyon súlyosak. A betegek közül aránytalanul sokan depressziósak, és életminőségük romlását a betegség miatt súlyosabbnak érzik, mint a rákos betegek, a szívbetegek vagy a cukorbetegek.
Dr. Craig A. Elmets most azt vizsgálta, hogy milyen agyi és kognitív válaszokat adnak a pszoriázisos betegek olyan arcképekre, amelyek undort fejeznek ki. (A pszoriázis bőrjelenségei sokakban viszolygást, undort kelthetnek.) Eredményeit a Medscape ismertette.
A vizsgált 13 férfinak enyhe-közepes fokú, plakk-képződéssel járó pszoriázisa volt (átlagos PASI indexük [Psoriasis Area and Severity Index] 5,3 volt; az index azt fejezi ki, hogy a bőrelváltozások mekkora területet érintenek és milyen súlyosak). A kontrollcsoportot 13 egészséges, hasonló korú férfi alkotta. A depresszió és a szorongás foka nem különbözött a két csoport között.
Funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) követték nyomon az egyes agyterületek aktivitásának változásait, miközben a személyeknek közömbös, félelmet, illetve undort kifejező arcképeket mutattak. Az undort kifejező képek esetében a betegek egyik mélyen fekvő agyterületének, az inzuláris agykéregnek kisebb volt az aktivitása, mint az egészséges személyekének. Korábbi adatok alapján ismert, hogy ez a terület szabályozza az undor kifejezésére adott reakciókat. Összhangban volt ezzel a viselkedéses vizsgálat eredménye is: egy arckifejezéseket felismerő tesztben a pszoriázisos betegek kevésbé tudták megállapítani, hogy milyen mértékű undort fejeznek ki a képen látható személyek, mint a kontrollcsoport tagjai. A félelmet kifejező arckifejezésekre adott agyi válasz viszont ugyanolyan volt a betegek és az egészségesek csoportjában, és a viselkedéses vizsgálatban sem mutatkozott különbség a két csoport között, ha félelmet vagy szomorúságot kifejező arcok megítélése volt a feladat. A kutatók szerint a pszoriázisos betegek részben úgy próbálnak – nem tudatosan – megküzdeni betegségükkel, hogy csökkentik az undor kifejezésére adott élettani és kognitív reakcióik erősségét.
Ez a vizsgálat is megerősítette, hogy a pszoriázisnak súlyos érzelmi következményei vannak, és ez igaz még az olyan betegek esetében is, akiknek bőrelváltozásai nem különösen súlyosak. Fontos, hogy az orvosok tisztában legyenek ezzel, mert a betegeknek éppen olyan fontos lehet az érzelmi támogatás, mint a különféle gyógyszerek.
Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...
A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...