Veserák: új eredménnyel állt elő a Pfizer (fázis 3. vizsgálat)
A Pfizer május 18-án közzétette az AXIS 1032 fázis 3 vizsgálat eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy olyan betegekben, akiknek előrehaladott veserákjuk volt, és korábban már más szerrel kezelték őket, az axitinib szignifikánsan meghosszabbította a progressziómentes túlélést (kockázati arány [HR]: 0,665, p<0,0001), amelynek medián értéke 6,7 hónap lett.
Ezt a sorafenib kezelés – azaz a standard terápia – hatásával vetették össze, amellyel csak 4,7 hónapnyi progressziómentes túlélést (PFS) lehetett elérni. A PFS-t az axitinib jobban megnyújtotta, mint a sorafenib, függetlenül attól, hogy korábban Sutent®-tel (sunitinib) vagy citokinekkel kezelték a betegeket.
A vizsgálatba, amelyet az USA-ban, az EU-ban és Japánban végeztek, 723 beteget vontak be, akiknek 54 százaléka korábban sunitinibet, 35 százalékuk citokineket, a többiek egyéb gyógyszert kaptak. A résztvevők egyik fele naponta kétszer 5 mg axitinibet, másik felük naponta kétszer 400 mg sorafenibet kapott. A korábban citokinnel kezelt személyekben a PFS axitinib esetén 12,1 hónap, sorafenib esetén 6,5 hónap volt. Ha előzőleg sunitinibbel kezelték a betegeket, akkor a megfelelő értékek 4,8, illetve 3,4 hónap voltak.
A korábbi vizsgálatokkal összhangban az axitinib biztonságossága megfelelő volt. A következő mellékhatások fordultak elő gyakrabban az axitinib ágon, mint a sorafenibén: magas vérnyomás (40 százalék), fáradtság (39 százalék), diszfónia (31 százalék) és hipotireózis (19 százalék).
Az axitinib szájon át adandó szelektív gátlószere a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) receptor 1-nek, 2-nek és 3-nak, amelyek befolyásolják a tumor növekedését, az angiogenezist és a rák progresszióját.