A parlament előtt az egészségügyi törvénycsomag

Expozé

Számos kisebb módosítást tartalmazó, de fontos területet érintő törvényjavaslatnak nevezte az egészségügyi salátatörvényt Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. Kiemelte: apró, de már látható eredményei vannak annak, hogy a kormányzat elődjénél sokkal nagyobb forrásokat fordít az egészségügyre, példaként említve, hogy 2010 óta több mint egy évvel emelkedett a várható élettartam.

A módosítások, hangsúlyozta, a mindennapi gyakorlathoz igazítják az adatszolgáltatás egyes szabályait, például annak érdekében, hogy az emberi reprodukciós eljárások beavatkozásainak adatai eljussanak a szaktárcához, és annak alapján évente készíthessen nemzetközileg is publikált adatbázist. Emellett szabályozza a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű betegségek egységes regiszterének kialakítását; az államtitkár arra emlékeztetett: a TBC sikeres felszámolásában ugyanilyen rendszer nyújtott nagy segítséget. A módosítás lehetővé teszi az adatnyilvántartást azok esetében, akiknek valamely adatbázisban szerepel a vércsoportja, az ottanival azonos színvonalú ellátást tesz lehetővé az Európai Gazdasági Tér államaiban tartós kiküldetésben lévők és családtagjaik számára.

Az államtitkár megemlítette: csak a gyógyszerkódexnek megfelelés esetén engedi piacon maradni a Magyarország uniós csatlakozása előtt regisztrált homeopátiás szereket, valamint eltörölné azt a szabályt, hogy egymás után csak kétszer választható valaki ugyanazon egészségügyi kamarai posztra.

A tervezet új szabályokat állapít meg a védőnők és a háziorvosok együttműködésében, valamint szigorítja a gyógyszerhatóanyagként is nyilvántartott pszichotróp anyagokkal való visszaélést.

Fidesz: helyes irányba tett lépéseket

Az indítvány megszavazását kérte képviselőtársaitól Molnár Ágnes, a Fidesz vezérszónoka, megemlítve, hogy az megerősíti az országos egészségügyi intézményeket, ugyanakkor előremutató a betegségregiszterek összehangolása területén. Lényeges elemként említette a védőnő és a háziorvos a gyermekek ellátásával kapcsolatos együttműködésének szabályozását, azt hangoztatva, európai szinte is példaértékű a hazai gyerekek 98 százaléka oltottsági aránya.

A kormányzat tevékenysége kapcsán azt emelte ki: 70 százalékkal jut több pénz az egészségügyre, mint 2010előtt, számos üres praxist töltöttek be, megemlítve, hogy a szakminiszter további, az alapellátás színvonalát emelő intézkedéseket jelentett be.

Támogatva a homeopátiás szerek újraszabályozását azt hangsúlyozta: ezek gyógyhatása klinikailag nem bizonyított, így alkalmazásuk elodázhatja a terápia megkezdését, tehát az is előfordulhat, hogy az orvosnak az alapbetegség mellett már szövődményeket is kezelnie kell, így pedig romlanak a gyógyulás esélyei.

Jobbik: hiányos volt a konzultáció

A javaslatcsomag széles körű egyeztetését kérte számon a Jobbik vezérszónoka, Lukács László György, hozzátéve, számos olyan területet nem érint az indítvány, amelyeket szabályozni, újraszabályozni kellene. Szerinte amikor rossz megoldás, amellyel "féken tartani" akarja a tervezet a homeopátiás szereket, mert a választott megoldással csupán a gyógyszerészek adminisztrációs terheit növelik, miközben bizonytalan megfogalmazás nehezíti a végrehajtást.

Az általa "korunk egyik pestisének" nevezett új pszichotróp anyagok, dizájnerdrogok szabályozásának szigorításáról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel a módosítással megbicsaklik a büntető jogszabályok e téren alkalmazott zárt logikája, mivel szerinte a frissen fejlesztett termékek kivételével megfelelő volt a szabályozás. Azt ugyanakkor kétségtelennek nevezte, hogy a nemzetközi egyezménynek megfelelést és az ilyen szerek üldözését lehetővé tévő szabályozást "valahol el kell helyezni a jogszabályban", ez pedig a társadalommal szembeni kötelesség is.

KDNP: elődeinél többet tett a kormány az egészségügyért

A jelenlegi és az előző kormányok egészségügy terén mutatott teljesítményét hasonlította össze felszólalásában a KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc, kiemelve, hogy 2010 előtt folyamatos forráskivonás és leépítés volt a terület osztályrésze, 2003 és 2010 között Magyarország volt az egyetlen OECD-tagállam, ahol csökkentek a széférára fordított források.

Ezzel azt állította szembe, hogy 546 milliárd forinttal többet, csak jövőre pedig 100 milliárdnál is több jut az egészségügyre, ami reálértékben is magasabb összeg a 2010 előttieknél, hozzátéve, 2019-ben 52 milliárd pluszforrást kapnak a kórházak, amelyeket 55 milliárdos konszolidáció is segít, valamint béremeléssel javítják a védőnők és az egészségügyi alkalmazottak helyzetét.

Sorolva a kormányzati intézkedéseket üdvözölte, hogy családbarát szülészetek kialakítására jövőre 10 milliárd forintot fordítanak, kiemelve, hogy a kormány a családok támogatásával, nem bevándorlással akarja kezelni a népesedési problémákat. Hangsúlyozta: a törvénycsomag sok területen tisztább, egyértelműbb szabályozást teremt, könnyítve ezzel a jogszabály alkalmazását, kiemelve, hogy az adatszolgáltatások területén hiányzó szabályok is a törvénybe kerülhetnek ezzel a módosítással.

A pszichiotróp anyagokat tartalmazó gyógyszerekkel elkövetett bűncselekmények szabályozásának szigorítása kapcsán Nacsa Lőrinc kijelentette, "itt el tudunk menni a falig" az ilyen anyagok visszaszorítása érdekében.

MSZP: kétszintű egészségügy alakulhat ki

Korózs Lajos (MSZP) hangsúlyozta, hogy a javaslat változatni próbál az adatszolgáltatási elmaradásokon, ugyanis sokszor elérhetetlenek vagy hiányosak az egészségügyi statisztikák. A képviselő kijelentette, hogy ha kormányzat nem tesz lépéseket, akkor kétszintű egészségügy ki fog alakulni. A magánszféra meg tudja fizetni az alkalmazottait, ezért képes elszipkázni az állami egészségügyből a szakembereket. A politikus kritikaként azt mondta, hogy az egészségügyi kormányzat a saját maga által okozott problémákat úgy akarja megoldani, hogy még több forrást von el a szolgáltatóktól. Ez átgondolatlan és indokolatlan rendelkezés, amit nem lehet támogatni. Jelenleg törvény határozza meg, hogy milyen betegségeket lehet az állami regiszterben összegyűjteni, a jövőben ez a felügyelő miniszter hatáskörébe kerül.

A külképviseleteken szolgálók azonos feltételek mellett juthatnak majd egészségügyi ellátáshoz, ezzel rendezik a jelenlegi visszás helyzetet. Az indítvány alapján csak azok a terápiás javallattal rendelkező homeopátiás készítmények maradhatnak 2020. után a piacon, amelyek teljesítik a gyógyszerekre vonatkozó uniós feltételeket. A Btk.-ba pedig új tényállásként emelik be a gyógyszerhamisítást.

DK: a homeopátiás készítmények nem gyógyszerek

Az egészségügyi törvénycsomag vitájában László Imre (DK) hangsúlyozta, hogy világszerte komoly tudományos viták zajlanak a homeopátiás készítményekről. A vezető európai tudósok megállapították, hogy a homeopátiás készítmények hatása tudományosan nem igazolható és ezek a szerek akár még veszélyesek is lehetnek - mondta. A gyógyszereknek nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni, a homeopátiás készítmények nem számítnak gyógyszernek.

A demokrácia általános elveivel megy szembe az, hogy a kamarai tagokat akárhányszor meg lehet választani ugyanarra a tisztségre. A betegek számára elérhetővé kell tenni a nem tradicionális eljárásokat is, de csak szabályosan és ellenőrzötten. Egyúttal azonban gátat kell vetni az emberek hiszékenységével visszaélő kuruzslásnak.

MSZP: évente tízmilliárdokkal kell kompenzálni a kórházak adósságait

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy a magyar egészségügy helyzete tragikus. Kevés az orvos és a nővér, a költségvetésnek pedig minden évben több tízmilliárd forinttal kell kompenzálni a kórházak adósságát. A kormány elkezdte "áttolni" a rendszert a magánszolgáltatások irányába, az MSZP szerint azonban olyan egészségügyre van szükség, ahol nincs értelme a magánellátásokra költeni.

A Jobbik keményebb fellépést kért a pszichoaktív szerek ellen

Rig Lajos (Jobbik) hangsúlyozta, hogy az egészségügynek felül kell emelkednie a pártérdekeken. A képviselő azt mondta, hogy a homeopátiában a szabályozás a kulcs, mert vannak hasznos, a megfigyeléseken alapuló gyógymódok, de eközben léteznek olyan homeopátiás szerek is, amelyek károsak az egészségre. A kormányzat a pszichoaktív szerekkel szemben nem lép fel elég keményen.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta az általános vitát.

Kormány: a betegek 95 százaléka az állami egészségügyet használja

Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár az elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy egységesen kell értelmezni a törvényjavaslatba foglalt módosításokat. Hangsúlyozta, hogy az indítványban szereplő elképzelésekről számos, különböző szintű egyeztetést folytattak le.

A háziorvosi és a sürgősségi rendszer megérett a változásra. Szavai szerint nem csak az ellátás megkezdésének idejét kell meghatározni, de azt is, hogy a beavatkozást mennyi idő alatt kell befejezni.

Az államtitkár a homeopátiás szerekről beszélve hangsúlyozta, kritikusan áll azokhoz a készítményekhez, amelyeket nem ellenőriznek megfelelően. Egyetértett azzal, hogy ezeket a készítményeket ne hívják gyógyszereknek.

Az elmúlt nyolc évben rengeteg pénzt került az egészségügybe, jelentősen emelkedtek az orvosi és ápolói fizetések, miközben javult az infrastruktúra. Az emberek 95 százaléka az állami ellátást veszi igénybe, a többiek használják a magánszolgáltatókat.