Több gyerek, több nyugdíj?
A nyugdíj és egészség zsebről
A jegybanki versenyképességi javaslatcsomag egyik ötlete, hogy a nők öregségi nyugdíját a felnevelt és Magyarországon járulékfizetővé vált gyermekek számától kellene függővé tenni, írja a hvg.hu.
A Matolcsy-féle Jóléti Alapba az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári szereplőket tömörítenék, kérdés, lesz-e ehhez bizalom a társadalom részéről. A Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe. Az egyén maga dönthetne a befizetésről, és saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét, a tagság viszont alanyi jogon járna, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél.
Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára, itt szerepel ötletként a munkavállalói befizetések utáni szja visszaigénylés, illetve a munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása is.
A nyugdíj zseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészség zseb egészség-jellegű felhasználást (például: egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például: munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.
A jegybanki javaslat szerint bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (például a családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének. Matolcsyék szerint ezzel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.
A versenyképességi programjban az a javaslat is szerepel, hogy a „demográfiai fordulatot ösztönözné továbbá a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése is, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és igazságosságát egyaránt erősítené.”
Az eredeti javaslat (Népesedési Kerekasztal, 2012) szerint csak általános iskolai végzettséget szerzett gyermekek felnevelése nem számítana természetbeni járulékfizetésnek, az MNB tovább finomított javaslata pedig azt mondja: az itthon járulékfizetővé vált gyermekek bruttó fizetése alapján járna valamilyen nyugdíjtámogatás.