A nyereség fejenként mínusz 7,94 gramm
Az – elvben az egészségügyi béremeléseket (részben) fedező – chipsadó tényleges hatását, hasznát, a bevezetése óta eltelt fél év piaci folyamatait taglalja a hvg.hu.
Bár az adó bevezetését követően számos érintett szegmensben erősen csökkent a kimutatott fogyasztás, a portálon megidézett számok az intézkedés népegészségügyi és a költségvetési célszerűségét is megkérdőjelezik.
Az egyik legnagyobb vesztes a sós chips-ropi-perec piac, amely az adó bevezetése óta egyharmaddal szűkült. Az itteni helyzet meglehetősen sajátos, miután – mint a hvg.hu írja – eleve az éves egy főre jutó EU-s átlag (3,4 kg) alatt vagyunk, messze a csúcstartó Norvégiától (6,9 kg), Hollandiától (5,5 kg) és Nagy-Britanniától (5,2 kg). Ágyai Szabó Gábor, a Chio Magyarország piackutatója szerint ez az adó most egy olyan ágazatot sújt a leginkább, ami a lakossági sóbevitelnek kevesebb mint egy százalékáért tehető felelőssé.
Az egy emberre jutó chipsfogyasztás idehaza évente 350 gramm. Ez a benne lévő só mennyiségét figyelembe véve szinte elhanyagolható az amerikai 8300 gr/fő/éves adathoz képest. Az adó hatására egyes sós snack-félék fogyasztásának visszaesése az egy főre jutó sóbevitelt mindössze 7,94 grammal csökkenti. Ez a hazai éves 5844 grammos átlagnak nem egészen a 14 ezreléke.
"Szakmai nonszensz, hogy ezzel együtt végül mégis a chips lett a zacskóba bújtatott ördög" – mondta Szabó Gábor, aki azt is kiszámolta, hogy az idei évre fizetendő 2,9 milliárd forintnyi chipsadóval szemben az ágazat akkor másfél milliárddal többet fizetett volna az államkasszába (áfa, járulékok stb. formájában) a jelenleginél, ha a kormány ki sem veti a népegészségügyi programja alapelemét képező adót – olvasható a hvg.hu-n.
