Lezárult Magyarország legnagyobb idegtudományi programja
A NAP 3.0 eredményei
Lezárult a magyar idegtudomány elmúlt éveinek egyik legátfogóbb kutatási vállalása, a NAP 3.0 Nemzeti Agykutatási Program.
A program eredményeit és tudományos hatását bemutató záró sajtótájékoztatóra 2026. március 20-án, pénteken az Agykutatás Hete országos rendezvénysorozat keretében került sor az ELTE Lágymányosi Campusán, ahol a konzorcium vezetői és kutatói ismertették a több mint három éven át tartó együttműködés legfontosabb szakmai mérföldköveit.
A Nusser Zoltán akadémikus által irányított NAP 3.0 konzorciumban 10 hazai intézmény – köztük a HUN‑REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a HUN‑REN Természettudományi Kutatóközpont, a HUN‑REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az ELTE, a PTE, az SZTE, a PPKE és a Nyírő Gyula OPAI – összesen 38 kutatócsoportja működik együtt. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megvalósuló program az agykutatás teljes spektrumát lefedte: az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig, a molekuláris folyamatoktól az idegrendszer működését szabályozó hálózatok vizsgálatáig.
A résztvevő kutatócsoportok célja az idegrendszer normál működésének megértése, valamint a neurológiai és pszichiátriai betegségek kialakulásában szerepet játszó sejtes és hálózati folyamatok feltárása volt.
A program tudományos teljesítménye nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő: D1 kategóriás folyóiratokban 389, míg Q1-es lapokban 473 közlemény jelent meg, köztük olyan rangos szakfolyóiratokban, mint a Science, a Nature Communications, a Nature Neuroscience vagy a Journal of Neuroscience. A kutatási eredmények jelentősen hozzájárultak Magyarország idegtudományi pozíciójának nemzetközi erősödéséhez.
Az elmúlt időszakban a NAP 3.0 több kutatócsoportja is nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket ért el. Az ELTE TTK etológusai, Dr. Miklósi Ádám vezetésével, februárban a Science folyóiratban publikálták új felismeréseiket, amelyek tovább erősítik a kutyák viselkedésének vizsgálatában szerzett nemzetközi hírnevüket. A HUN‑REN KOKI kutatócsoportja, Dr. Nyiri Gábor irányításával, ugyancsak a Science hasábjain számolt be egy eddig ismeretlen agytörzsi terület azonosításáról, amely kulcsszerepet játszik az agy jutalmazórendszerében.
A HUN‑REN KOKI másik kutatócsoportja, Dr. Dénes Ádám vezetésével, a Covid‑19 fertőzés idegrendszeri hatásait tárta fel: eredményeik rávilágítottak a mikrogliális diszfunkció kialakulására, valamint a gyulladt agyterületeken megfigyelhető szinapszisvesztés és mielinkárosodás összefüggéseire.
A HUN‑REN TTK-ban működő Dr. Bunford Nóra laboratóriuma serdülők körében vizsgálta az ADHD neurobiológiai hátterét, különös hangsúlyt helyezve az alvás élettani szerepére. Kutatásuk kimutatta, hogy az alvás alatti NREM lassú hullámaktivitás érzékenyen tükrözi az ADHD súlyosságát, és gyógyszeres kezelés mellett normalizálódik.
A program során több új együttműködés is létrejött a konzorciumi intézmények között, amelyek társadalmi és orvosbiológiai szempontból kiemelkedően fontos problémák megoldását célozzák – például az Alzheimer-kór korai diagnosztikájának fejlesztését vagy az agyi iszkémiában szerepet játszó terápiás célpontok azonosítását. A kutatások számos esetben elősegítették az állatkísérletekből származó eredmények humán klinikai hasznosítását is.
A pénteki eseményen a program kutatói átfogóan bemutatták a NAP 3.0 eddigi tudományos és társadalmi hatását, valamint a négyéves kutatási ciklus során megvalósult módszertani innovációkat és azok szerepét a magyar idegtudomány nemzetközi versenyképességének erősítésében. Bár a program hivatalos lezárása 2026. augusztus 31‑én lesz, a rendezvény a NAP 3.0 egyetlen és végső sajtónyilvános bemutatója, amely összefoglaló képet adott a konzorcium munkájáról.
