A munkavállalói kártérítés felelőssége nem lehet korlátok nélküli
Kompromisszumokkal haladnak a tárgyalások az új Munka Törvénykönyvéről a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között – nyilatkozta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.
Az új Munka Törvénykönyvéről a három oldalú egyeztetés a kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között két héttel ezelőtt kezdődtek. Gaskó István úgy értékelte, hogy az első tárgyaláson látványos haladást értek el a munkavállalói kereset és juttatás kérdéseiben. A múlt héten a kollektív jogok kerültek napirendre, ebben a témában sem távoliak az álláspontok.
Az első tárgyaláson elért eredmények közé sorolta a Liga elnöke, hogy egyetértés volt abban: az új Munka Törvénykönyve bevezetésének hatásaként a munkavállalók keresete nem csökkenhet. Nagy valószínűséggel megmaradnak a műszakpótlékok, a korábbi pótlékok, de ha mégsem, akkor a keresetcsökkenést kompenzálni kell – mondta Gaskó István.
Egyetértés volt abban is, hogy a munkavállalói kártérítés felelőssége nem lehet korlátok nélküli, ezért megállapodás körvonalazódik abban, hogy a törvény szerint legfeljebb 4 havi átlagkeresettel felelne a munkavállaló, ha gondatlanságból kárt okoz a munkáltatónak, a kollektív szerződésben pedig ezt 8 havi átlagkeresetben is szabályozhatják.
Sikerült elérni, hogy a túlóra kérdéskörében a javaslat visszament a törvény esetében évi 250 órára a tervezett 300-ról, illetve a kollektív szerződésben megmarad a 300 túlóra megállapodási szint a tervezett 400 helyett – jelezte a Liga elnöke.
Egyezség jött létre a személyiségi jogok kérdésében is, nem lehet a munkavállalót minden területen megfigyelni, csak a munkavégzéssel kapcsolatos dolgok esetében, például a szociális helyiségekben nem lehet kamerát kihelyezni, adatokat gyűjteni – ismertette Gaskó István.
Nagyon fontos, hogy a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetében nem a munkavállalóé a bizonyítási teher, mint ahogyan azt az eredeti tervezet tartalmazta, hanem változatlanul a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a rendes felmondásban szereplő indoklás valós – mutatott rá a Liga elnöke. A jövőben is egy munkahelyen egy kollektív szerződést lehet majd kötni, mind eddig, és marad a szabadság eddigi rendszere is – idézte Gaskó István.
A Liga azt reméli, hogy az egyeztetések a továbbiakban is hasonló szellemben, a felek kompromisszumkészségével zajlanak majd. Sok nyitott kérdés van még, azt elismerik, hogy a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükség van bizonyos rugalmasságra a munkaerőpiacon a versenyképesség érdekében, viszont ez nem mehet a munkavállalók biztonságának rovására. Minden egyezségnél a szakszervezet szem előtt tartja, hogy a munkavállalói biztonság ne csökkenjen – hangsúlyozta Gaskó István.
