Megmarad az éves szabadság (frissítve)
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi terveivel ellentétben az új Munka Törvénykönyvében (MT) nem változik a munkavállalók éves rendes szabadsága - egyebek között ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyet az MT tervezetéről kedden folytatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára három munkaadói és két munkavállalói szövetség képviselőjével.
A megbeszélésen részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke, Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón a résztvevők mindegyike kiemelte: ez volt az első, az új MT-ről szóló háromoldalú egyeztetés, amelyen a tervezet két fejezetét érintették, így az egyéni munkavállalói jogokról és a juttatásokról szólókat. A szakszervezi vezetők ismertetése szerint a felek egyetértettek abban, hogy az MT módosítása nem eredményezheti a munkavállalók keresetének csökkenését.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a tárca által nyilvánosságra hozott koncepcióhoz 300 érdemi javaslat érkezett, ezeket összedolgozták, és a megbeszélésen már az új változatról tárgyaltak. Közölte: a kormány célja, hogy a parlament még az őszi ülésszak alatt fogadja el az új MT-t. Kérdésre válaszolva kiemelte: a meghívottak köre lefedte a munkaadói érdekképviseleteket, a szakszervezetekkel közül pedig azokkal tárgyaltak, amelyek nyitottak voltak az érdemi párbeszédre.
Rolek Ferenc arról beszélt, hogy találtak kompromisszumos megoldásokat. Közölte: elfogadták azt a munkavállalói igényt, hogy garanciális szabályokat kell beépíteni a jogszabályba, és hogy a versenyképesség javítása miatt a munkavállalók nem válhatnak kiszolgáltatottá. Megállapodtak abban is, hogy az új MT továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat fekteti le, valamint abban, hogy a új kódexben szabályozzák a munkaerő-kölcsönzést.
Ha meg is marad az a szabályozás, hogy túlóra ellenértékét a munkáltató szabadidőben is kiadhatja, a munkaadók valószínűleg nem élnek majd ezzel a lehetősséggel, mert kétszeres bérköltséget jelentene számukra.
Dávid Ferenc kiemelte, hogy az eredeti minisztériumi tervezetből kikerül a jogszabályból a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége. Ugyanakkor meg kell találni a középutat, mert nem maradhat fenn a jelenlegi passzus, miszerint csupán két hét átlagkeresettel elrendezhető a vétlen károkozás.
Gaskó István szerint a háromoldalú megbeszélés, a "kármentés" sikeres volt, reménykeltő irányt vett a tárgyalás. Előrelépésnek nevezte, hogy a munkavállalók kárára fennálló egyenlőtlenségeket igyekeznek kiegyenlíteni. Szerinte a módosítással a hatályos MT passzusainak 40 százaléka megmarad. Körvonalazódik, hogy nem fordul meg a bizonyítás, munkaviszonya rendes felmondással való megszüntetésekor a munkáltatónak kell felsorolnia az elbocsátás valós okát.
Kompromisszumos irányba léptek el a felek a kötelező túlóra esetében is. A próbaidő hatályos konstrukciója megmarad, az éves rendes és a pótszabadság kivehetősége sem változik, itt visszalépett a tárca.
Palkovics Imre úgy értékelte, hogy az egyeztetéssel közelebb kerültek egy olyan Munka Törvénykönyvéhez, amely rugalmasságot és a munkavállalók biztonságát egyaránt elősegíti. Úgy fogalmazott: fontos volt számukra a személyes munkavállalói jogok megerősítése, így az, hogy a munkavállalókat ne lehessen például megfigyelni, poligráfos vizsgálatnak vagy terhességi tesztnek alávetni. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások alapján e kérdések is rendeződni látszanak.
Elfogadhatatlannak nevezte az MSZOSZ, az Autonómok és a SZEF elnöke, hogy konföderációik képviselőit nem hívták meg a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) a megbeszélésre; a három szövetség valódi háromoldalú megbeszéléseket, a tárgyalások folytatását követeli.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke leszögezte: meglepetéssel értesültek arról, hogy a tárca szerint háromoldalú volt az egyeztetés. A három oldalba az összes szakszervezet beletartozik, nem csak a két meghívott, az eljárás elfogadhatatlan – húzta alá. Az elnököt meglepte az államtitkár kijelentése, miszerint a szakszervezetek közül azokkal tárgyaltak, amelyek nyitottak voltak az érdemi párbeszédre. Azt mondta, az MSZOSZ vezetői folyamatosan az érdemi tárgyalást sürgették, el is készítették a szakmai véleményüket.
