A minőségbiztosítás leghatékonyabb módja
Az orvosok kiégésének megelőzésével több hibát lehetne elkerülni az egészségügyben, mint a betegbiztonságot szavatoló egyéb követelmények betartatásával, hívja fel a figyelmet elemzésében a Mayo Clinic Proceedings tanulmánya.
Ha az orvosi ellátás minőségét akarjuk garantálni, és biztonságos egészségügyi intézményeket akarunk üzemeltetni, az egyik legfontosabb tényező az orvosok kiégésének megelőzése lehet, nyilatkozta Tait Shanafelt, a Mayo Clinic Proceedings-ben megjelent tanulmány (Daniel Tawfik és munkatársai: Physician Burnout, Well-being, and Work Unit Safety Grades in Relationship to Reported Medical Errors) utolsó szerzője. A Stanford School of Medicine hematológus professzora kifejti: eredményeik szerint az orvosok kiégésének megelőzése révén hatékonyabban kerülhetők el a hibák, mint a többi biztonsági követelmény betartatásával.
A kutatók populáció alapú, kérdőíves felmérést végeztek az USA gyakorló orvosai között, 6695 fő részvételével. Az orvosok 55%-a kiégéssel kapcsolatba hozható tünetekről, 32,8%-a nagymértékű fáradtságról/kimerültségről, 6,5%-a öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokról, 10,5%-a pedig a megelőző 3 hónap során legalább egy alapvető orvosi hiba elkövetéséről számolt be.
A hibázó orvosok nagyobb valószínűséggel szenvedtek kiégésben (77,6% vs. 51,5%, P<0,001), kimerültségben (46,6% vs. 31,2%, P<0,001) és nagyobb valószínűséggel foglalkoztatta őket a közelmúltban az öngyilkosság gondolata (12,7% vs. 5,8%, P<0,001). Mint Daniel Tawfik elmondja, a megelőző 3 hónap során jelentős hibát vétő orvosok 10%-os aránya összhangban van a korábban publikált adatokkal.
Az orvosok a standardizált kérdőív segítségével munkahelyük biztonságossági szintjét is értékelték, és mint kiderült, az orvosok kiégése és munkahelyük biztonságossági szintje az orvosi hibák független kockázati tényezője; a munkahely biztonságossági szintje, a ledolgozott munkaórák és a kimerültség hatásainak figyelembe vétele után a kiégés hatása kétszeres erejűnek bizonyult: a kiégett orvosok több mint kétszer olyan gyakran követnek el hibát, mint egészséges társaik.
Az orvosi kiégés a betegbiztonságot, az ellátás minőségét, a betegelégedettséget és a kezelés költségtényezőit egyaránt hátrányosan érinti, nyomatékosítja Tawfik, és hozzáteszi: napjainkban a legtöbb egészségügyi szervezet hatalmas erőforrásokat áldoz arra, hogy rendszerszinten javítsa a betegellátás biztonságosságát, azonban igen kevesen figyelnek oda az orvosok és az ápolók kiégésének megelőzésére, illetve azokra a rendszerszintű tényezőkre, amelyek kiégéshez vezethetnek. Ha azonban jó minőségű egészségügyi ellátást akarunk, a rendszer elemei közé be kell építeni a kiégés megelőzését is, mivel még a nagyon biztonságos egészségügyi munkahelyeken is megháromszorozódik az orvosi hibák száma abban az esetben, ha az orvosok körében igen nagy mértékű a kiégés. Mindez azt is jelenti, teszi hozzá a gyermekorvos Tawfik, hogy a burnout megelőzése jóval hatékonyabban járul hozzá a betegellátás biztonságosságához, mint a többi, a közelmúltban alaposabban kutatott tényező javítása, így pl. a megfelelő ellenőrző listák írása vagy a jobb csapatmunka kialakítása. Eredményeik arra utalnak, nyomatékosítják a szerzők, hogy a két megközelítés együttes alkalmazására van szükség.
