hirdetés

Tüdőrákszűrés a gyakorlatban

A minőségbiztosítás az LDCT-szűrés bevezetésében

A tüdőrák a hazai daganatos halálozás vezető oka, prognózisát alapvetően meghatározza a felismerés stádiuma. Az alacsony dózisú komputertomográfiával (LDCT) végzett szűrés megfelelően kiválasztott, magas kockázatú populációban csökkentheti a tüdőrák okozta halálozást. A szűrés bevezetése azonban önmagában nem jelent minőségbiztosított ellátást. A program csak akkor eredményes, ha a teljes betegutat egységes szakmai és informatikai rendszer szabályozza.

A tüdőrák népegészségügyi jelentősége Magyarországon különösen nagy. Az OECD és az Európai Bizottság 2025-ös országprofilja szerint a daganatos megbetegedések és a halálozás aránya meghaladja az uniós átlagot, amiben a tüdőrák jelentős szerepet játszik. Korábbi, ECIS-adatokon alapuló becslések szerint 2020-ban a tüdőrák incidenciája mintegy 102/100 000 volt, ami uniós összehasonlításban is kiemelkedően magas (1). Ezek alapján hazánkban kiemelkedő jelentőségű a tüdődaganatok korai felismerése. Az Egyesült Államokban 2013-ban publikált NLST-vizsgálatban az LDCT a mellkasröntgenhez képest 20%-kal csökkentette a tüdőrák okozta halálozást, a holland NELSON-vizsgálat pedig még ennél is jelentősebb, 27%-os mortalitáscsökkenést igazolt. Magyarországon az LDCT-alapú tüdőrákszűrésnek már többéves gyakorlata van. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) vezetésével megvalósuló HUNCHEST program keretében szerzett tapasztalatok fontos alapot biztosítanak a hazai, szervezett tüdőrákszűrés továbbfejlesztéséhez és szélesebb körű bevezetéséhez (2–4).

A szűrés során nagyszámú tünetmentes egyénnél kell többnyire nem malignus eredetű eltéréseket értékelni. Ezért nem elegendő csupán a szűrőprogram keretében felismert daganatok számának monitorozása. Ugyanilyen fontos a fals pozitív eredmények, a kontrollvizsgálatok, a biopsziák és a műtétek aránya, valamint a sugárterhelés mértéke is. Magyarországon ezért nem egyszerűen LDCT-kapacitásra, hanem jól szervezett, minőségbiztosított programra van szükség. A minőségbiztosításnak nem utólagos korrekcióként, hanem már a bevezetés feltételeként kell megjelennie.

A betegkiválasztás és a betegút

A szűrés haszna a magasabb tüdőrák-kockázatú személyek esetében a legnagyobb, ezért a kockázatalapú kiválasztás a hatékony program egyik alapfeltétele. Ez a megközelítés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a szűrőprogram népegészségügyi szinten költséghatékony legyen. Előre rögzíteni kell, hogy ki, mikor és milyen protokoll szerint kerül vizsgálatra, hogyan történik a lelet közlése, mikor szükséges kontroll, és ki felel a továbblépésért. A betegút informatikai támogatása legalább ennyire fontos. A rendszernek jeleznie kell, ha a beteg nem jelenik meg a kontrollvizsgálaton, vagy ha a pozitív leletet követően nem történik meg a szükséges kivizsgálás. A következő szűrés esedékességének nyomon követése csökkentheti a betegek lemorzsolódását. Így a betegmenedzsment nemcsak a betegbiztonságot, hanem az országos minőségmonitorozást is szolgálja.

Standardizált képalkotás és góckövetés

Az LDCT-protokollnak megfelelő képminőséget kell biztosítani a lehető legalacsonyabb, de diagnosztikailag még elégséges sugárterhelés mellett. A vizsgálati paramétereket és a leletezést országosan harmonizálni szükséges. A pulmonális gócok értékelésében a méret mellett fontos a morfológia, a denzitás, a volumetria, a növekedési ütem és a térfogat-duplázódási idő. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű góckövető CAD-rendszerek használata. Ma már egy tüdőrákszűrő program működtetése megfelelő informatikai támogatás és a mesterséges intelligencia bevonása nélkül elképzelhetetlen. A góckövetésben új szemléletet hozott az ESTI aggressiveness-guided megközelítése (5). Ennek lényege, hogy a követés intenzitását a góc várható biológiai viselkedéséhez igazítják. A gyorsan növekvő, potenciálisan agresszívebb elváltozásokat hamarabb kell további kivizsgálásra utalni, ugyanakkor az alacsonyabb kockázatú gócok esetében a szükségtelenül sűrű kontrollvizsgálatok elkerülhetők. A cél a kockázathoz igazított, indokolt követés.

A pozitív betegút és a betegútban részt vevők

Az NLST egyik fontos tanulsága, hogy az LDCT-szűrés során a pozitív eredmények jelentős része nem bizonyul tüdőráknak. A pozitív szűrési eredmény tehát nem jelent automatikusan tüdődaganatot, ezért biopszia vagy műtét sem indokolt minden kiemelt esetben. A további kivizsgálást egy előre meghatározott, multidiszciplináris betegútnak kell szabályoznia. A túlzottan agresszív értékelés felesleges PET/CT-vizsgálatokhoz, biopsziákhoz és műtétekhez vezethet, míg a gyanús eltérések alulértékelése diagnosztikai késedelmet okozhat (6). A minőségbiztosítás ezért nem csupán a beavatkozások számának csökkentését jelenti, hanem a megfelelő beavatkozási arány kialakítását. Ehhez a teljes szakmai csapat képzése szükséges: a radiológusok mellett a képalkotó diagnosztikai szakdolgozók, pulmonológusok, mellkassebészek, onkológusok, háziorvosok, szakápolók és betegút-koordinátorok közös szemléletének kialakítása is elengedhetetlen. A képzésnek egyszerre kell megelőznie a túldiagnosztikát és az eltérések alulértékelését. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben az EUCanScreen program keretében már elkészült ezen oktatási anyag jelentős része.

Sugárterhelés és országos monitorozás

Az LDCT esetében a „minél alacsonyabb dózis” önmagában nem megfelelő minőségcél. A sugárterhelésnek összhangban kell lennie a szükséges képminőséggel. Országosan indokolt a CTDIvol, a DLP és szükség esetén további dózisparaméterek rendszeres követése. Ez lehetővé teszi az intézmények és készülékek közötti különbségek azonosítását, illetve azon centrumok felismerését, ahol tartósan magasabb sugárterhelés mellett végzik ugyanazt a szűrési vizsgálatot. A monitorozás célja a protokollok harmonizálása és a jó gyakorlatok elterjesztése. A dózisoptimalizálásban a radiológus, a szakdolgozó és az applikációs specialista együttműködése szükséges.

Országos minőségindikátorok és folyamatos fejlesztés

Egy országos LDCT-program működését egységes, rendszeresen mért indikátorok alapján kell értékelni. Idetartozik a részvétel és a betegkövetés, a vizsgálatok technikai megfelelősége, a sugárterhelés, a pozitív eredmények aránya, a kimutatott daganatok száma, a pozitív prediktív érték, az intervallumdaganatok gyakorisága, a diagnózisig eltelt idő, a stádiummegoszlás és a szükségtelen invazív beavatkozások aránya. Fontos az intézmények közötti benchmarking és a kiugró értékek vizsgálata. A kiugróan magas műtéti vagy biopsziás arány szakmai auditot indokolhat, de önmagában nem bizonyít rossz minőséget, hiszen az intézmények betegösszetétele és ellátási szerepe eltérő lehet. Ugyanígy a negatív szűrések magas aránya sem tekinthető önmagában problémának, hiszen egy jól működő szűrőprogramban a vizsgálatok többsége várhatóan negatív. Ezeket az adatokat mindig a célpopuláció kockázatával és a többi minőségindikátorral együtt kell értékelni (7). Az országos adatgyűjtés így folyamatos minőségfejlesztési ciklust hozhat létre: mérés, összehasonlítás, visszacsatolás, korrekció és újramérés. A cél az ellátás minőségének kiegyenlítése.

Mellékleletek és a szűrés további hozadéka

Az LDCT során nemcsak gócok, hanem számos melléklelet is felismerhető. Különösen jelentős lehet az emphysema, a tüdőfibrózis különböző formái, valamint a koronáriameszesedés kimutatása. Ezek felismerése további népegészségügyi hozadékkal jár. A mellékleletek azonban csak akkor jelentenek valódi előnyt, ha megfelelő betegút társul hozzájuk. Nem cél, hogy minden eltérés automatikusan további vizsgálatokat indítson el. Klinikai jelentőség esetén indokolt lehet a háziorvosi, pulmonológiai vagy kardiológiai továbblépés, illetve a rizikófaktor-felmérés. Így az LDCT nemcsak a tüdőrák korai felismerését szolgálhatja, hanem más, jelentős morbiditással járó állapotok azonosításához és kezeléséhez is hozzájárulhat (8). Szükséges azonban, hogy a rendszerben előre tisztázva legyenek azok a diagnózisok, amelyeknél szükségtelen a további kivizsgálás (mert elegendő a következő, egy-két év múlva esedékes szűrési körben történő kontroll), illetve azok is, amelyek azonnali továbblépést és kivizsgálást indokolnak.

Összefoglalás

Magyarországon a tüdőrák magas népegészségügyi terhe miatt az LDCT-szűrés bevezetése jelentős egészségnyereséget eredményezhet. A program sikerét azonban nem önmagában a vizsgálatok száma, hanem a teljes betegút minősége határozza meg. A megfelelő rizikóbecslés, a standardizált képalkotás, a megfelelően használt góckövetési protokoll, a multidiszciplináris pozitív betegút, az országos dózismonitorozás, a szakemberek képzése, az informatikai betegkövetés és az egységes minőségindikátorok ezért már a bevezetéskor szükségesek. A minőségbiztosítás nem kiegészítő elem, hanem az LDCT-szűrés egyik alapfeltétele. Csak így garantálható, hogy a korai felismerésből származó egészségnyereség meghaladja a fals pozitív eredményekből, a szükségtelen beavatkozásokból és a nem megfelelő sugárterhelésből eredő károkat, ezáltal az országos program valóban a tüdőrák okozta halálozás csökkentését szolgálja.

IRODALOM

  1. 1.     OECD/European Commission. Rákügyi országprofil: Magyarország 2025. OECD Publishing; 2025. DOI: 10.1787/23a4c260-hu.
  2. Oudkerk M, Devaraj A, Vliegenthart R, et al. European position statement on lung cancer screening. Lancet Oncol 2017;18(12):e754–e766. DOI: 10.1016/S1470-2045(17)30861-6.
  3. Kerpel-Fronius A, Bogos K. HUNCHEST projects – advancing low-dose CT lung cancer screening in Hungary. Pathol Oncol Res 2024;30:1611635. DOI: 10.3389/pore.2024.1611635.
  4. Kerpel-Fronius A, Monostori Z, Kovacs G, et al. Nationwide lung cancer screening with low-dose computed tomography: implementation and first results of the HUNCHEST screening program. Eur Radiol 2022;32:4457–4467. DOI: 10.1007/s00330-022-08589-7.
  5. Kerpel-Fronius A, Megyesfalvi Z, Markóczy Z, et al. HUNCHEST-II contributes to a shift to earlier-stage lung cancer detection: final results of a nationwide screening program. Eur Radiol 2024;34(5):3462–3470. DOI: 10.1007/s00330-023-10379-8.
  6. Prokop M, Schaefer-Prokop C, Jacobs C, et al. Aggressiveness-guided nodule management for lung cancer screening in Europe – justification for follow-up intervals and definition of growth. Eur Radiol 2026;36:122–134. DOI: 10.1007/s00330-025-11647-5.
  7. Baldwin DR, O'Dowd EL, Tietzova I, et al. Developing a pan-European technical standard for a comprehensive high-quality lung cancer computed tomography screening programme: an ERS technical standard. Eur Respir J 2023;61(6):2300128. DOI: 10.1183/13993003.00128-2023.
  8. Tammemägi MC, Borondy-Kitts A, Field JK, et al. Lung Cancer Screening Program Quality Indicators – Review and Recommendations: An International Association for the Study of Lung Cancer Delphi Process Study. J Thorac Oncol 2025;20(7):871–883. DOI: 10.1016/j.jtho.2025.01.019.
  9. Heuvelmans MA, Vonder M, et al. Screening for Early Lung Cancer, Chronic Obstructive Pulmonary Disease, and Cardiovascular Disease (the Big-3) Using Low-dose Chest Computed Tomography: Current Evidence and Technical Considerations. J Thorac Imaging 2019 May;34(3):160–169. DOI: 10.1097/RTI.0000000000000379. PMID: 30550403.
Dr. Kerpel-Fronius Anna, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Budapest
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés