A világ legnagyobb hatású tudósai között az SE három kutatója
A Semmelweis Egyetem három munkatársa is felkerült idén a világ kiemelkedően idézett kutatóinak most közzétett listájára: Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Győrffy Balázs, a Bioinformatika Tanszék vezetője már korábbi években is szerepelt az adatsorban, míg Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója először került fel a listára. Soha ennyi semmelweises kutató nem volt még a Web of Science adatain alapuló, ún. Highy Cited Researchers listán, amelyen Magyarországról összesen négy tudós szerepel.
A Highly Cited Researchers lista azokat a kutatókat azonosítja, akik az elmúlt tizenegy évben jelentős és széles körű befolyást gyakoroltak kutatási területükön, és akiknek kivételes és közösségi szintű hozzájárulása világszerte alakítja a tudomány, a technológia és az akadémiai világ jövőjét. A bekerüléshez több olyan tudományos publikáció szükséges, amelyek az idézettség alapján az adott szakterület felső 1 százalékába tartoznak. Egy-egy ilyen cikk jellemzője, hogy kivételes tudományos hatással bír, ezért sok más kutató hivatkozik rá a saját közleményében, és ezáltal igen nagy nemzetközi visszhangra tesz szert. A világ tudósai közül mindössze hozzávetőlegesen minden ezredik mondhatja el magáról, hogy felkerült a kiemelkedően idézett, és így kivételes hatást gyakorló kutatók Highly Cited Researchers listájára.
Az egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos adatbázis, a Web of Science adatain alapuló kutatói lista idei kiadása összesen 6802 nevet tartalmaz 21 – a természettudományok és a társadalomtudományok különböző ágait lefedő – tudományterületről.
Idén összesen három kutató került fel a világ legidézettebb tudósainak listájára a Semmelweis Egyetemről, amely az eddigi legmagasabb szám. Ez az újabb eredmény ismét egy bizonyíték a Semmelweis Egyetem hazai és közép- és kelet-európai régiós vezető szerepére a nemzetközi kutatás-fejlesztési versenyben – fogalmazott Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Kitért arra, hogy Magyarországról még egy kutató szerepel a friss összesítésben, a neurobiológia és neuroimmunológia területén tevékenykedő Dénes Ádám (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet). A rektorhelyettes kiemelte: mindhárom semmelweises kutatónak komoly együttműködései vannak egyebek mellett közös kutatócsoportok, pályázatok keretében a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), illetve a HUN-REN-nel, ami hozzájárult az elmúlt több mint 10 év eredményeihez. Ferdinandy Péter közös MTA–SE Rendszerfarmakológiai Kutatócsoport keretében kutatta 2019-től a kardioprotekció és rejtett kardiotoxicitás vonatkozásait egy ötéves pályázat keretében. Győrffy Balázs a HUN-REN Molekuláris Élettudományi Kutatóintézet Onkológiai Biomarker Kutatócsoportjának is a vezetője, Buzás Edit a HUN-REN–SE Transzlációs Extracelluláris Vezikula Kutatócsoport vezetője.
Mind a négy hazai kutató cross-field (több tudományterület részeredményei alapján) lett Highly Cited kutató, ami azt jelenti, hogy több tudományterületen is jelentős tudományos hatást értek el.
A Semmelweis Egyetem részéről a 2026. évi listára került Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, egyetemi tanára, tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Győrffy Balázs, a Bioinformatika Tanszék vezetője és egyetemi tanára már korábbi években is szerepeltek az adatsorban, Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója, egyetemi tanára új belépőnek számít.
Buzás Edit kutatásainak fókuszában a sejtek által kibocsátott, membránnal határolt extracelluláris vezikulák állnak, amelyeknek fontos közvetítői szerepük van a sejtek közötti kommunikációban. Munkatársaival elsőként szolgáltatott közvetlen kísérletes bizonyítékot arra, hogy az extracelluláris vezikulák felszínén a vérplazmában spontán alakul ki fehérjekorona. Ez új paradigmát jelent az extracelluláris vezikulák kutatásában. Jelentős eredményeket ért el az extracelluláris vezikulák immunológiai szerepe kapcsán: rámutatott, hogy az extracelluláris vezikulák kitüntetett szerepet játszanak mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás valamennyi ismert folyamatában. Kiemelendők eredményei azzal összefüggésben, hogy az LDL-részecskék jelen vannak az extracellulárisvezikula-preparátumokban.
Ferdinandy Péter és kutatócsoportja elsősorban a világon a vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségekkel foglalkozik. Számos úttörő kutatási eredménnyel hívta fel a figyelmet arra, hogy a társbetegségek figyelembevétele kulcsfontosságú a szívinfarktus és a szívelégtelenség kezelésére szolgáló gyógyszerek fejlesztésében. Ezen felül fő kutatási területe az úgynevezett nem kódoló mikroRNS-ek fejlesztése, amely egy újszerű koncepción alapul: több gyógyszercélpont egyidejű megcélzásával igyekeznek módosítani a betegségek által érintett molekuláris hálózatot.
Győrffy Balázs kutatásainak középpontjában az onkológia és a bioinformatika kapcsolata áll. A daganatok genetikai és molekuláris jellemzőit vizsgálja nagy mennyiségű genomikai és egyéb molekuláris adat bioinformatikai elemzésével. Az onkológiai területtel kapcsolatban álló egyik kutatásuk a „rák jellemzői” elmélet köré épül, amely a különböző daganattípusok közös biológiai és metabolikus alapelveit tárja fel. Ez a keretrendszer kulcsfontosságú betekintést nyújt a rák megelőzéséhez, diagnosztikájához és új terápiák fejlesztéséhez. Egy másik kutatásuk a vastagbélrák epigenetikai szabályozásának mélyebb megértésére fókuszál.






















