Egy kilégzési teszttel, és a kilégzett levegő illékony anyagainak azonosításával megállapítható, hogy kissejtes vagy nem-kissejtes tüdőrák áll fenn.
A vizsgálatról dr. Nir Peled, a Kolorádói Egyetem kutatója számolt be egy konferencián, és a MedPage Today ismertette. Bár a kísérleteket szövettenyészeten végezték, és megerősítésre szorul, hogy embereknél is alkalmazható-e a teszt, egyedülálló lehetőség, hogy egy nem invazív vizsgálattal megvalósítható a tüdőrák szövettani típusának meghatározása – ez sem vérvizsgálattal, sem radiológiai vizsgálattal nem érhető el.
Hasonló szaglóeszközöket már több célra kifejlesztettek; megvalósítható velük a bombák észlelése és diagnosztizálható az asztma. Dr. Peled elmondta, hogy az elektronikus orrok létrehozásának nagy lökést adott, amikor kiderült, hogy a kutyák a vizelet szaga alapján „diagnosztizálni” tudják a prosztatarákot és egyéb rákokat is. „A patológusokat azért nem fogják helyettesíteni” – jegyezte meg dr. Peled.
Néhány évvel ezelőtt még a mesterséges orr klinikalag nem volt alkalmazható, mivel ahhoz, hogy elegendő illékony anyagot gyűjtsenek a kilégzett levegőből, a betegnek két órán át kellett volna egy műanyag zacskóba lélegeznie. Mostanra olyan érzékennyé vált a módszer, hogy egyetlen kilégzés is elegendő ahhoz, hogy a szenzorok érzékeljék azokat az anyagokat, amelyekből akár csak egy molekula van egymillárd egyéb molekula között a levegőben.
Dr. Peled és kutatócsoportja az általuk kifejlesztett készüléket NaNose-nak nvezték el. Működésének lényege, hogy ha egy molekula a sok nano méretű szenzor valamelyikéhez kapcsolódik, annak elektromos ellenállása megváltozik. A mesterséges orr ellenőrzése céljából gázkromatográfiás tömegspektrometriával állapították meg, hogy milyen anyagok vannak a levegőben. (A kilégzett levegő szerves anyagai elsősorban alkánok és aldehidek.)
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a mesterséges orral detektálható a tüdőrák, ezért dr. Peled azt vizsgálta, hogy meghatározható-e a daganat szövettani típusa is. Kissejtes és nem-kissejtes tüdőrák szövetet tenyésztett Petri-csészében, és néhány napos tenyésztés után a tenyészet fölött összegyűlt levegő alkotórészeit vizsgálta. A spektrometria mindegyik kóros minta esetében többszáz-többezer illékony alkotórészt mutatott ki. Ha egészséges tüdő szövettenyészete fölött levő levegővel hasonlították össze ezeket, kiderült, hogy a kóros minták levegőjében több tucat olyan alkotórész van, amely az egészséges mintákéban nem található meg.
A kissejtes tüdőrák levegőjében 8–10 alkotórésszel többet találtak, mint a nem-kissejtes tüdőrákéban. A mesterséges orr szenzorainak ellenállásmintázata nagyon pontosan különböztette meg a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrákot. Mi több, a nem-kissejtes tüdőrákok esetében az eszköz segítségével az is megállapítható volt, hogy a rák adenokarcinóma, szkvamózus vagy nagysejtes karcinóma volt. E tekintetben a mesterséges orr még a spektrometriánál is pontosabb volt – dr. Peled szerint mintegy ezerszer nagyobb volt az érzékenysége.
A kutatók természetesen azt remélik, hogy az eszköz embereknél is alkalmazható lesz, de erre vonatkozó adatok még nincsenek.
Die Arzt-Patienten-Beziehung erfordert über die alltäglichen Kommunikationsfähigkeiten hinausgehend auch spezielle Kenntnisse. Die alltägliche Praxis...
A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...
Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...
„A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...