Egy kilégzési teszttel, és a kilégzett levegő illékony anyagainak azonosításával megállapítható, hogy kissejtes vagy nem-kissejtes tüdőrák áll fenn.
A vizsgálatról dr. Nir Peled, a Kolorádói Egyetem kutatója számolt be egy konferencián, és a MedPage Today ismertette. Bár a kísérleteket szövettenyészeten végezték, és megerősítésre szorul, hogy embereknél is alkalmazható-e a teszt, egyedülálló lehetőség, hogy egy nem invazív vizsgálattal megvalósítható a tüdőrák szövettani típusának meghatározása – ez sem vérvizsgálattal, sem radiológiai vizsgálattal nem érhető el.
Hasonló szaglóeszközöket már több célra kifejlesztettek; megvalósítható velük a bombák észlelése és diagnosztizálható az asztma. Dr. Peled elmondta, hogy az elektronikus orrok létrehozásának nagy lökést adott, amikor kiderült, hogy a kutyák a vizelet szaga alapján „diagnosztizálni” tudják a prosztatarákot és egyéb rákokat is. „A patológusokat azért nem fogják helyettesíteni” – jegyezte meg dr. Peled.
Néhány évvel ezelőtt még a mesterséges orr klinikalag nem volt alkalmazható, mivel ahhoz, hogy elegendő illékony anyagot gyűjtsenek a kilégzett levegőből, a betegnek két órán át kellett volna egy műanyag zacskóba lélegeznie. Mostanra olyan érzékennyé vált a módszer, hogy egyetlen kilégzés is elegendő ahhoz, hogy a szenzorok érzékeljék azokat az anyagokat, amelyekből akár csak egy molekula van egymillárd egyéb molekula között a levegőben.
Dr. Peled és kutatócsoportja az általuk kifejlesztett készüléket NaNose-nak nvezték el. Működésének lényege, hogy ha egy molekula a sok nano méretű szenzor valamelyikéhez kapcsolódik, annak elektromos ellenállása megváltozik. A mesterséges orr ellenőrzése céljából gázkromatográfiás tömegspektrometriával állapították meg, hogy milyen anyagok vannak a levegőben. (A kilégzett levegő szerves anyagai elsősorban alkánok és aldehidek.)
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a mesterséges orral detektálható a tüdőrák, ezért dr. Peled azt vizsgálta, hogy meghatározható-e a daganat szövettani típusa is. Kissejtes és nem-kissejtes tüdőrák szövetet tenyésztett Petri-csészében, és néhány napos tenyésztés után a tenyészet fölött összegyűlt levegő alkotórészeit vizsgálta. A spektrometria mindegyik kóros minta esetében többszáz-többezer illékony alkotórészt mutatott ki. Ha egészséges tüdő szövettenyészete fölött levő levegővel hasonlították össze ezeket, kiderült, hogy a kóros minták levegőjében több tucat olyan alkotórész van, amely az egészséges mintákéban nem található meg.
A kissejtes tüdőrák levegőjében 8–10 alkotórésszel többet találtak, mint a nem-kissejtes tüdőrákéban. A mesterséges orr szenzorainak ellenállásmintázata nagyon pontosan különböztette meg a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrákot. Mi több, a nem-kissejtes tüdőrákok esetében az eszköz segítségével az is megállapítható volt, hogy a rák adenokarcinóma, szkvamózus vagy nagysejtes karcinóma volt. E tekintetben a mesterséges orr még a spektrometriánál is pontosabb volt – dr. Peled szerint mintegy ezerszer nagyobb volt az érzékenysége.
A kutatók természetesen azt remélik, hogy az eszköz embereknél is alkalmazható lesz, de erre vonatkozó adatok még nincsenek.
Joachim Frank biofizikus, Tim Hunt biokémikus és Dan Shechtman kémikus mellett több neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei vasárnaptól Szegeden.
A Sleep Health folyóiratban február 26-án jelent meg a Central Queensland University, Appleton Institute for Behavioural Science kutatóinak cikke, amelyben azt a kérdést járták körül, hogy a szexuális aktivitás milyen hatással van az alvásra.
Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...