A mesterséges megtermékenyítéstől az egészségügyi minimumig
A mesterséges megtermékenyítés támogatásáról, a népegészségügyi tájékoztatásról és az amputációkról is szó esett a Parlamentben hétfőn.
Jobbik: ne korlátozza a kormány a mesterséges megtermékenyítést!
A jobbikos Stummer János a mesterséges megtermékenyítések támogatásáról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, arra szólítva fel, hogy ne korlátozzák ezeket a beavatkozásokat, és vegyék ki őket a teljesítményvolumen-korlát hatálya alól. Hangsúlyozta: Magyarországon ma 300 ezer pár küzd a meddőség problémájával, zömük pedig nem lemond a gyerekvállalásról, hanem beáll a mesterséges megtermékenyítésre várók hosszú sorába.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára megjegyezte: a párok hetedét érinti a meddőség problémája, és egyre nagyobb feladat a meddőség kezelése. Közölte, az előző években 70-ről 90 százalékra emelték a kezeléshez használt gyógyszerek közfinanszírozását, az első gyermeknél öt, a továbbiaknál négy-négy beültetési ciklus költségeit fedezi az állam, valamint 7,8 milliárd forintot különítettek el további kapacitásbővítésre.
Párbeszéd: egészségügyi tájékoztatást kellett volna folytatni
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a kormányzat százmilliárdos összegből folytatott kormánypropagandát, amellyel jogosulatlan előnyre tett szert és tiltott kampányfinanszírozást hajtott végre az elmúlt években, eközben nem végzett tájékoztatást a népbetegségekről, holott a várható élettartam vonatkozásában sereghajtó az ország.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára azt mondta: a kormány plakátkampánya tájékoztató kampány, a kabinetnek ugyanis joga és feladata, hogy tudassa az emberekkel, mi zajlik Brüsszelben. A kérdés nem pártügy, hangsúlyozta, hozzátéve: a hétvégén derült ki az eddigi legnagyobb bevándorláspárti hazugság, hiszen Brüsszelben azon dolgoznak, hogyan tehetnék minden uniós ország számára kötelezővé az ENSZ globális migrációs csomagját.
MSZP: magasabb támogatás jár az amputációért mint az érműtétért
Szabó Sándor (MSZP) kudarcnak nevezte a Fidesz egészségügyi kormányzását. Rámutatott: Magyarországon arányosan két és félszer annyi az amputálások száma, mint az uniós átlag. Rémálomnak nevezte, hogy az amputációért többet fizet a biztosító, mint egy érműtétért, amellyel megmenthető lenne a végtag.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára cáfolta a finanszírozással kapcsolatos állítást, mint mondta, az érműtétre majdnem kétszeresét fizeti a biztosító, mint az amputációra. Ma már jóval kevesebb orvos akar külföldre menni, mint az önök kormányzása alatt, hangsúlyozta, hozzátéve: eközben 40 százalékkal többen végeznek orvosként. A szocialista kormányok utolsó évében 34 ezer orvos dolgozott az országban, jelenleg több mint 39 ezren, összegzett.
MSZP: mikor kerül a kormány elé az egészségügyi program?
Korózs Lajos (MSZP) azt firtatta, mikor kerül a kormány elé az emberi erőforrások minisztere által kidolgozott, 1500 milliárd forintba kerülő egészségügyi program, amelynek része egy népegészségügyi program, egy új nemzeti rákellenes stratégia és az alapellátás rendbe tétele. Lesz-e rá forrás? - kérdezte. Kitért arra, hogy amikor nem a Fidesz kormányzott Magyarországon egyetlenegy kórházi osztályt nem zártak be azért, mert nem volt elég orvos. Most egymás után érkeznek erről hírek.
Nagy István agrárminiszter rögzítette: a kormány gondolkodásának központjában a minél jobb egészségügyi ellátás biztosítása van. Hozzátette: az egészségügy a balliberális kormányok legnagyobb áldozata volt, folyamatosak voltak a pénzelvonások, fizetős egészségügyet akartak bevezetni, kórházakat zártak be. Elmondta, a 2019-es költségvetésben már 505 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint amennyi a 2010-es költségvetésben volt. Szólt a béremelésekről, a kórházfejlesztésekről. Közölte, ha a program olyan állapotban lesz, akkor a miniszter a kormány elé terjeszti. Jelenleg nem szerepel a kormány napirendjén az előterjesztés, hangsúlyozta.
DK: a népességfogyás ellen a halálozás mérséklésével is lehetne küzdeni
László Imre (DK) közölte, miközben a kormány a születésszám növelését szorgalmazza, megfeledkezik arról, hogy a népességfogyás ellen a halálozás mérséklésével is lehetne tenni. Az egészségügy problémáit sorolva azt mondta, évente 30 ezer ember hal meg, mert nem kap megfelelő ellátást; az egészségügy egyre inkább szétesik, az alapellátás jelen formájában nem működhet tovább, a háziorvosok átlagéletkora kétségbeejtően magas, hosszúak az előjegyzési idők a szakorvosi ellátásban. Az ellenzéki politikus szerint "orvosolni kéne az egészségügy rokkantakat futószalagon gyártó hiányosságait". Hozzátette: Gyurcsány idejében Magyarország egészségügyi ellátásának színvonala a 15. volt Európában, most a 33.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint a baloldal terápiája ágyak felszámolását, gyógyítók elbocsátását, vizit- és kórházi napidíj bevezetését jelentette. Szerinte 2010-hez képest átlagosan 1,4 évvel nőtt a férfiak és nők születéskor várható élettartama Magyarországon. Ez nem csak a 648 milliárd forint többletnek köszönhető, amit 2010-hez képest az egészségügyre fordítanak, hanem számtalan más egészségmegőrző tényezőnek, például reformmenzának vagy a mindennapos testnevelésnek, mondta.
| A DK egészségügyi minimumprogramot terjesztene a parlament elé |
|
A Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy az ellenzéki pártok közösen terjesszék be a parlamentnek az általuk az egészségügyi minimumról 2017-ben elfogadott programot. Hétfőn budapesti sajtótájékoztatón Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője úgy értékelt, hogy az Orbán-kormány megbukott egészségügyből, és bár Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyolc év "tehetetlenkedése" után elkészített egy reformtervezetet, azt nem sikerült elfogadtatnia. Felidézte: az egészségügyi minimum programját 2017-ben az MSZP, a DK, az Együtt, a Jobbik, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, a Liberálisok, a Modern Magyarországért Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szakértői készítették el. Arra kérik az ellenzéki pártokat, hogy közösen terjesszék a programot a parlament elé. A DK egészségügyi szakpolitikusa, László Imre úgy fogalmazott: Kásler Miklós egy olyan egészségügyi programot hozott össze, ami az ellátórendszer színvonalát "talán közelítette volna" az európaihoz. A próbálkozása azonban megbukott, mert a Pénzügyminisztérium sokallja az arra tervezett 1000-1500 milliárd forintot. A képviselő azt javasolta Kásler Miklósnak, hogy miután a kormány nem hajlandó tenni az egészségügy javításának érdekében, mondjon le a posztjáról. László Imrét megkérdezték, hogy egyetért-e a Kásler Miklós által készített egészségügyi programmal. Azt felelte, hogy részletesen át kellene néznie a dokumentumot, de mindennel egyetért, ami javítja az egészségügyi ellátás színvonalát. * A Fidesz szerint "Gyurcsányék" egyszer már bemutatták, hogyan teszik tönkre az egészségügyet, mivel forráskivonást, létszámleépítést hajtottak végre, reagált a nagyobbik kormánypárt. A Fidesz azt írta, a Gyurcsány-kormány 600 milliárdot vett el az ágazattól, eladósította és hagyta lepusztulni a kórházakat, utcára tett több ezer ápolót, megalázóan alacsony bérért dolgoztatta őket és elvettek tőlük egy havi bért. Ezzel szemben a Fidesz, írták, 2010 óta pótolja az egészségügytől korábban elvett pénzeket, 500 milliárdot fordított a vidéki kórházak fejlesztésére, elindította Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programját, az ápolók pedig 2022-ben átlagosan 2,5-szeresét fogják keresni annak, amit 2016-ban kerestek. |
