A mesterséges intelligencia emberi jogi kockázatairól
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a mesterséges intelligencia emberi jogi kockázataira hívta fel a figyelmet jelentésében.
A bécsi székhelyű testület jelentése, amely több mint száz, mesterséges intelligenciát használó állami és magánszervezettel készített interjún alapul, rámutat alkalmazásának veszélyeire, különösen az előrejelző rendészet, az orvosi diagnózisok, a szociális ellátások és a célzott hirdetések terén.
"A mesterséges intelligencia nem tévedhetetlen, emberek hozzák létre, de van lehetőségünk úgy alakítani, hogy az ne csak tiszteletben tartsa az emberi és alapvető jogainkat, hanem védje és elő is mozdítsa azokat, írta Michael O'Flaherty, az ügynökség vezetője a jelentés előszavában.
A kutatás hangsúlyozza: a mesterséges intelligencia használatakor az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az pontosan hogyan működik. Az Európai Uniónak tisztáznia kell, hogy a meglévő szabályok hogyan alkalmazhatóak a mesterséges intelligenciára, a szervezeteknek pedig fel kell mérniük, hogy fejlesztése és használata nem sérti-e az emberi jogokat.
Az FRA felkéri az EU-t és az uniós tagállamokat, hogy biztosítsák az alapvető jogok tiszteletben tartását, illetve a jogorvoslati lehetőségeket a mesterséges intelligencia használata folyamán. Felhívja a figyelmet továbbá a hatásvizsgálatok fontosságára a negatív hatások elkerülése érdekében, valamint egy hatékony felügyeleti rendszer létrehozására. A testület emellett arra kéri fel az uniós intézményeket és a tagországokat, hogy nyújtsanak bővebb iránymutatást az adatvédelmi szabályokkal kapcsolatban, valamint vizsgálják meg, nem történik-e hátrányos megkülönböztetés a mesterséges intelligencia használatakor.
