A mellőzött finanszírozási forma

A magyar kórházak csaknem harmada komoly pénzügyi problémákkal küszködik, és ez a beszállítókat is érinti. A faktoringot, azaz a számlakövetelés eladásával elérhető pénzkölcsönt mégis csak egy szűk réteg veszi igénybe. A kórházak számára ráadásul jövőre – az államháztartási törvényjavaslat értelmében – ez a lehetőség meg is szűnne.

Bár a hazai faktoringpiac az év első felében több mint 30 százalékos bővülést könyvelhetett el (a Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai 196 milliárd forintnyi számlát fogadtak be), e finanszírozási forma még mindig kevéssé ismert Magyarországon. Ez az egészségügyre is igaz, hiszen viszonylag csekély azon kórházak, illetve kórházi beszállítók száma, amelyek igénybe vették e szolgáltatást. Ezt csak részben magyarázza, hogy az ágazat iránt mindeddig csak néhány faktorcég mutatott érdeklődést, döntően a speciális ismeretek szükségességével indokolva a helyzetet, jóllehet az egészségügy a közfinanszírozás miatt a legkevésbé kockázatos szektorok közé tartozik. A faktoring a kórházak

folyamatos finanszírozására nem alkalmas,

szezonális problémák megoldására viszont annál inkább – mondta Márhné Kazarecki Éva, az egészségügyet negyedik esztendeje finanszírozó, állami háttérrel rendelkező Kvantum Faktor Rt. vezérigazgatója. A kórházak számára pedig ez most kimondottan jól jöhet, hiszen – a legnagyobb bevételüket jelentő OEP-finanszírozás 3 hónapos átfutása miatt – jelenleg még a nyári teljesítményük után járó bevételekből kénytelenek gazdálkodni, ami aligha lesz elegendő a fűtés, a megnövekedett betegforgalom fedezetére. A Kvantum Faktor saját technológiát dolgozott ki: a kórház előlegként megkapja kalkulált bevétele 60 százalékát – ennek 80 százalékát azonnal kézhez vehetik, míg a fennmaradó részt a futamidő végén. Hasonló konstrukcióban finanszíroz a CIB Faktor is. A társaság az OEPfinanszírozás 50 százalékát előlegezi meg – ismertette Horváth Gábor, a társaság kontrolling- és kockázatkezelési vezetője.