A megnövekedett agy nem jelent nagyobb teljesítményt
A Yonsei Egyetem koreai kutatócsoportja végezte az analízist, amiben MRI-vizsgálatokat folytattak 110 kórházi dolgozón. Az eredményt az Index közli.
A vizsgálatba bevont személyek majdnem a harmada többet dolgozott rendszeresen hetente, mint a dél-koreai munkajog által meghatározott 52 óra, nagy részük viszont a szokásos munkaidőt teljesítette.
A túlterhelt csoportba tartozók fiatalabbak voltak, és általában orvosként, kutatóként dolgoztak. Az MRI-vizsgálatokon a szürkeállomány sűrűségének apró különbségeit hasonlították össze, és az agyterületeket egy referenciasablonhoz viszonyították. A sok munka hatására a frontális lebenyben és a mélyebb kérgi redőkben is változás történt, ahogy a középső frontális gyrus feltűnő, 19 százalékos növekedését is ki lehetett mutatni.
A munkamemóriához, a nyelvi feldolgozáshoz és a figyelemhez kapcsolódó területeken egyértelműen kimutatható módosulások történtek. Még további 16 (!) régióban látható volt változás, a mérlegelésért és a célkitűzésekért felelős központokban, de az érzelmek, öntudat, társadalmi megismerés szabályozásában szerepet játszó insulában is. Vagyis a munkából adódó stressznek kitett agy olyan áramköröket bővít, amik a döntésekért felelősek, és szabályozzák a hangulatot.
És ez nem jó, ezek az agy neuroadaptív válaszai a nem normális körülményekre.
A munkaadó szerint lehet, hogy elfogadható a heti 52 óra robot, de az emberi szervezet számára nem, ezért is növekednek a tartós megterhelés hatására a szövetek, és nem a sok sakkozás, olvasás, filozofálgatás miatt.
A kutatás viszont csak egy pillanatképet ad, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy a nagyobb homloklebeny nem volt már korábban is jellemző az adott egyénre, vagy nem épp ez segít a sok munka tolerálásában. De az biztos, hogy valamilyen korreláció van a túlhajszoltság és az agy mérete/állapota között.
Ahogy az is, hogy a nagyobb területek, a megnövekedett agy nem jelent nagyobb teljesítményt is, írja az Index.